Rohamosan melegszik a tenger

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján.

A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja. A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét. A víz középhőmérséklete 1985 és 1993 között alig ingadozott, 27 és 27,5 Celsius fok között alakult. 1994-től azonban jelentős ugrás következett be, amely csúcsát 1995-ben érte el 28,5 Celsius fokkal. Ennek okát a kutatók a klímaváltozás miatti felmelegedésben látják – ismertette a kutatás eredményét a Die Welt című német lap internetes kiadása. Az északi féltekén mért hőmérsékletekkel való összehasonlítás igazolja, hogy a megfigyelt felmelegedés a globális éghajlatváltozás része.

 

A rohamos felmelegedés veszélyeztetheti a Vörös-tenger korallzátonyainak változatos növény- és állatvilágát. Ugyanis az élőlényeknek nincs elég ideje arra, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez – mutattak rá a szakemberek. Amerikai kutatók egy évvel ezelőtt kimutatták már, hogy az elmúlt évtizedben a Diploastrea heliopora korallfaj állományának mintegy egyharmada pusztult el a szokatlanul meleg víz miatt a nyári hónapok során. Arról, hogy a többi faj hogyan reagál a melegedő vízre, eddig nem áll rendelkezésre információ. Mivel azonban a korallzátonyok alapvetően igen érzékeny rendszerek, a kutatók szerint magas a kockázata annak, hogy számos faj örökre eltűnik a Vörös-tengerből.

Ajánlott tartalom

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák).