Passzívházat építeni nem drágább és nem is lassabb, mint hagyományosat, a rezsiköltségeken viszont sokat spórolhatunk, állítja az első magyar passzívház-tulajdonosok egyike az index.hu videójában.
Pár gondolat a passzívházakról: Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 14 000 passzívház épült Európa-szerte. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal.
Passzívház definíciója: az épület 15 kWh / m2 / év energiánál többet nem fogyaszt, passzívház minősítéssel rendelkező anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik. A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300 – 400 kWh / m2 / év energiát használnak fel A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80 – 90 %, vagy akár 100 % energiát takarít meg. A passzívházat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. Passzívháznál a cél a hőveszteség minimalizálása és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereség maximalizálása.