Zöld jelzés a génkezelt kukoricának

A környezetvédők tiltakozása ellenére engedélyezték a GMO-növény termesztését.

Az uniós tagországok közül az elsők között engedélyezték Csehországban a génkezelt, MON810 fajtájú kukorica, legújabban pedig az Amflora burgonya termesztését a Greenpeace helyi aktivistáinak tiltakozása ellenére írja a nol.hu. Hivatalosan legelőször 2006-ban az észak-morvaországi régióban vetettek szigorú feltételek között mintegy 270 hektáron génkezelt kukoricát, amelyet jórészt ipari célokra használtak fel – válaszolta megkeresésünkre a prágai agrártárca szóvivője. Terézia Dvorácková elmondta azt is, hogy miután sem a szakemberek, sem pedig a termelők nem tapasztaltak káros következményeket, s nem váltak valóra az aggályok és a riogatások sem, évről évre növekszik a génkezelt kukoricával bevetett területek nagysága, amely ebben az esztendőben már meghaladja az ötezer hektárt. – A szigorú uniós és hazai szabályok megtartását rendszeresen ellenőrizzük, tiltó rendelkezések azonban Csehországban nincsenek – tette hozzá a szóvivő. Ezen a piacon egyébként a Monsanto cégnek van domináns szerepe, de már megvetette a lábát a Pioneer (mindkét cég jelen van Magyarországon, és érintettek az itteni génkezeltnövény-ügyben), a WKW és a Syngenta is. Megtudtuk azt is, hogy a génkezelt burgonya iránt egyelőre nincs érdeklődés a cseh gazdák között: idén senki sem vetett ebből a fajtából.

 
Szlovákiában ugyancsak 2006-ban vetettek először génkezelt kukoricát, a keleti régióban harminchárom hektáron. Először a hozamra és a várható következményekre voltak kíváncsiak – közölte Vitárius Anna, a pozsonyi földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium ellenőrző és kísérleti intézetének (UKSUP) igazgatója. Az aggodalmaskodók hangja jóval hangosabb volt, mint Csehországban, ám tiltakozásuk fokozatosan elcsitult. Ennek, valamint a kedvező eredményeknek köszönhetően fokozatosan több génkezelt kukoricát vetettek északi szomszédainknál. Legtöbbet 2008-ban, csaknem kétezer hektáron. Idén azonban már csak 760 hektárnyi a GMO-kukoricával bevetett terület. – A magyar határhoz közeli térségben nincs ilyen termény – tájékoztatott megkeresésünkre Szabó Mónika, a pozsonyi agrártárca szóvivője. Szlovákiában a Pioneeré a vezető szerep a piaci részesedés több mint harminc százalékával – tájékoztatta lapunkat Lelkes Péter, a cég szlovákiai kereskedelmi igazgatója. Tavaly 6207,85 tonna génkezelt kukorica termett az országban, amelynek többségét ipari célokra, illetve takarmánynak használták fel, a hazai élelmiszeripar minimális mennyiséget használt fel ebből. Az UKSUP munkatársai rendszeresen tartanak ellenőrzéseket azoknak a területeknek a felderítésére, amelyeken hivatalos engedély nélkül termesztenek génkezelt kukoricát. Ugyancsak rendszeresen vesznek mintákat a harmadik országból behozott vetőmagokból. Idén tizennégy alkalommal találtak génkezelt magot a szállítmányokban, amelyek az eddig megvizsgált mennyiség 1,63 százalékát tették ki – tudtuk meg Vitárius Annától.

 
Amerika és Kanada az élen
Rohamosan terjed a világban a génkezelt kukorica vetésterülete, a Gmocompass.org statisztikája szerint tizenegy év alatt több mint meghússzorozódott a termelés, miközben a teljes kukoricatermesztés alig nőtt. A legnagyobb termelő az Egyesült Államok, Kanada és Argentína volt 2009-ben, náluk a termés 84-85 százaléka volt génkezelt. Ezeket Dél-Afrika követte 63 százalékkal. Értékelhető mennyiséget, 36, 20, illetve 19 százalékot takarítottak be Brazíliában, Spanyolországban és a Fülöp-szigeteken.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.