Tíz dolog, amely megváltoztatja az életünket

Az emberiség életét könnyebbé, szebbé tevő technikai és orvosi lehetőségekből válogattak össze egy tíz tételből álló listát az amerikai Live Science magazin munkatársai. A lajstromban az első helyen szerepel a hidrogén alternatív energiaforrásként való hasznosítása, amelytől azt várják, hogy jelentősen csökkenti a kőolaj felhasználását és a légszennyezettséget. Mellette szól az is, hogy égetésekor csak víz keletkezik, a tárolása viszont még meglehetősen bonyolult, mert a majdani tartályokban is nagy nyomás alatt kell őrizni a gázt.

Ez azonban egyelőre csak jelentős energia-felhasználással érhető el, emaitt másfajta zöldenergiák elterjesztését is fontolóra kell venni. Ezek egyike a listán a második helyet kiérdemelő napelem, amelynek az ára folyamatosan csökken, s a jelenlegi számítások szerint tíz év múlva már nem lesz drágább a mai, klasszikus elektromos áramnál. Ilyen körülmények között minden új házat napelemekkel szerelnek majd fel a jövőben, habár ez a háztartási energiafogyasztásnak csak az egyharmadát elégítheti ki. Az éghajlat, illetve az időjárás és az éjszakák hossza ugyanis befolyásolja a napenergia előállítását.

A harmadik-ötödik helyre informatikai megoldások kerültek. A Live Science szerint mindent ellepnek majd a vezeték nélküli internet-hálózatok: a WiMAX, a 3G, a 4G vagy a Wi-Fi. Ennek köszönhetően elvileg bárki, bárhol elérhető lesz a világhálón, s ez lehetővé teszi az intelligens házak működtetését távolról is. Mobiltelefonról irányíthatjuk a kerti csapot, az épület riasztórendszerét, a kaput vagy a fűtésszabályozást. Digitális eszközeinket azonban más célokra is felhasználhatjuk. Elég lesz például, ha a telefonunkat ráirányítjuk egy hotel épületére, vagy egy CD-borítóra, hogy az adott létesítményről vagy kiadványról többletinformációkat tudhassunk meg. A legújabb mobil kommunikációs eszközökből már nem hiányozhat a műholdas helymeghatározó rendszer sem.

A Live Science a hatodik helyre sorolta szerverkapacitások rohamos fejlődését, amelyre az úgynevezett Moore-törvényből következtetnek. Az amerikai Intel processzorgyártó társaság egyik alapítója, Gordon Moore 1965-ben szögezte le tézisét, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége exponenciálisan nő, vagyis minden második évben megduplázódik. Innen ered, hogy a számítógépekhez csatlakoztatható eszközök is tovább fejlődnek majd. Magunk készíthetjük el gyermekeink játékainak, háztartási eszközeinek vagy dísztárgyainknak java részét, az otthon is használható háromdimenziós nyomtatók segítségével.

Hetedikként arra emlékeztetnek a rangsor készítői, hogy egy 2007 novemberében sikerrel megrendezett, sofőr nélküli autóverseny már jelezte, hogy a nem túl távoli jövőben elküldhetjük autóinkat az üzletekbe, sőt, ezek a járművek akár konvojokban is haladhatnak az autópályákon. Addig azonban a robotokat (nyolcadik helyezés) leginkább olyan tevékenységekre bírhatjuk rá, amelyek ismétlődő mozgásokkal elvégezhetők, és nem feltételezik a váratlan problémák felbukkanását és megoldását.

A génterápia kilencedikként szerepel a listán, de igéretes jövőképpel. A kutatók nem csak hiperintelligens robotok előállításán fáradoznak, hanem az emberi faj tökéletesítésén is. Mivel több jelenlegi népbetegség örökletes úton terjed, a szakemberek megkeresik a problémás géneket, és megpróbálják kiküszöbölni ezek negatív hatásait. Véleményük szerint a ma még örökölhető betegségeket nemsokára olyan könnyen lehet orvosolni, mint egy egyszerű tüdőgyulladást. A tízes lista záró pontja, hogy más betegségek gyógyításában a mesterségesen előállított belső szervek és szövetek kaphatnak főszerepet. Ezektől azt várják, hogy a befogadó szervezet nem löki ki őket, s ezért gyógyítható lesz a rákos megbetegedés is.