Ötmilliárd forintra emelkedett a környezetvédelmi bírság felső határa

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről szóló, a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett kormányrendelet. A kihirdetés és a hatálybalépés között eltelt 16 nap a vállalkozások és a hatóságok felkészülését szolgálta. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) korábban közölte, hogy a rendelet módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedett, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát figyelembevételével. Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták meg, vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján az újabb bírságnak el kellett érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.

A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának korábbi, főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa is megszűnt. Az összeget ezt követően is a rendeletben meghatározott tételek és számítási szabályok alapján állapították meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan maradt. Az ÉKFM az intézkedéseket azzal indokolta, hogy egyes, jelentős környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhattak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viselték.

A szigorítás célja az volt, hogy a vállalkozások ne építhessék be előre a bírságokat működési költségeik közé, és a bírság megfizetésével ne kerülhessék el az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A minisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi bírság nem adó, hanem kizárólag jogsértés esetén szabható ki. A szigorítás emellett azt is szolgálta, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítottak meg költségeket.

A változások elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érinthették, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.