Rekordszintet ért el a szén-dioxid légköri szintje az ENSZ hétfői bejelentése szerint. Rossz bevezető ez az egy hét múlva kezdődő újabb klímacsúcshoz, ahol valamit le kellene tenni az asztalra a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény helyett.
Az egyik legfontosabb cél, hogy a ma már a kibocsátás több mint feléért felelős fejlődő országok is vállaljanak csökkentést. Elérte a 389 ppm-es szintet az üvegházhatásért elsősorban felelős szén-dioxid koncentrációja a Föld légkörében – jelentette be az ENSZ meteorológiai testülete, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn Genfben. Ez azt jelenti, hogy minden egymillió levegőrészecskéből 389 szén-dioxid (parts per million). Ekkora mennyiség még soha nem volt a légkörben az ipari forradalom kezdete, vagyis az 1750-es évek óta. Az adatok azt mutatják, hogy a 21. század első évtizedében már több üvegházgáz van a levegőben, mint amennyivel az ENSZ 2001-es klímatudományi jelentése a legrosszabb esetben számolt. A szennyezés fő oka a fosszilis energiahordozók, a szén, a kőolaj és a földgáz használata, a CO2-t elnyelő erdők kiterjedésének csökkenése és a műtrágyázás. A WMO adatai szerint az utóbbi több mint kétszázötven év alatt összesen 39 százalékkal több szén-dioxid került a levegőbe, mint amennyi 1750 előtt, de a még inkább üvegházhatású metánból másfélszer annyi van most a légkörben, mint a 18. század elején (a növekmény 158 százalékos). A nevetőgázként ismert dinitrogén-oxidból 20 százalékkal van több most a levegőben, mint kétszázötven évvel ezelőtt.
Kezdődik az újabb klímacsúcs
Az ENSZ 2010-es, mexikói klímacsúcsán a világ országai azt irányozták elő, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja hosszú távon ne haladja meg a 450 ppm szintet. A klímatudomány jelenlegi álláspontja szerint így lehet elérni, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, amivel el lehetne kerülni a globális klímaváltozás súlyosabb következményeit. A klímaügyi csúcstalálkozók sorozata november 28-án, a dél-afrikai Durbanben folytatódik. A diplomáciai esemény azért kiemelten fontos, mert 2012 végén lejár a kiotói egyezmény, amely a fejlett országok többségét arra kötelezi, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Nem hivatalosan nyilatkozva a fejlett országok klímadiplomatái arról beszélnek, hogy új megállapodást legkorábban 2016-ra lehetne elérni, és ha ez sikerülne is, az új egyezmény 2020 előtt nem léphetne életbe – közölte névtelen diplomáciai forrásokra hivatkozva a Guardian című brit napilap.
A teljes cikk itt olvasható.