2011. november 3-án került sor az Energetikai Szakkollégium Jedlik Ányos emlékfélévének egyik kiemelt rendezvényére, melynek keretében Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár előadásában ismerkedhetett meg a nagyszámú nézőközönség a 2011. október 3-án, a Magyar Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiával.
Az államtitkár előadása elején kiemelte, ahhoz, hogy egy hosszútávon is működőképes stratégiát hozzanak létre, a Kormánynak is szemléletváltásra volt szüksége. Fontos, hogy globálisan tekintsünk a problémakörre, és hogy lássuk, a globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A problémák hosszú távú megoldásához a probléma gyökereivel kell foglakoznunk. Ahhoz, hogy tudjuk, hol tudna fejlődni hazánk energiagazdálkodása, pillantsunk bele Magyarország jelenlegi energiatükrébe. Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, napjainkban a háztartások végenergia-felhasználásának mintegy 74%-át földgázból állítjuk elő. A megújuló energia-hasznosításunk minimális, a rönkfa felhasználást nem számítva kb. 2 %. Hazánk pazarló épületállománya jelentősen járul hozzá energiaigényünkhöz, részesedése hazánk végenergia felhasználásából kb. 60%.
Kitekintés a nagyvilágba
Ahhoz, hogy átfogóbb képet kapjunk napjaink energetikai problémáiról, vessünk egy pillantást a világra is. Sajnos kijelenthető, hogy civilizációnk az erőforrások túlfogyasztásán alapszik. Ezzel a magatartással a jövő nemzedékek energiaforrásait használjuk fel napjaink energiaigényének kielégítésére és így a jövő nemzedékek lehetőségeit korlátozzuk. Ennek a magatartásnak azonban nem csak a jövőben, hanem napjainkban is van már hatása, mint például a globális éghajlatváltozás. A fosszilis energiahordozók növekvő méretű elégetése gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez. A globális klímaváltozás egyik fő okozója a növekvő CO2 kibocsátás. Ebben élen jár Kína és az USA. Itt érdemes megnézni hazánk részesedését a globális CO2 kibocsátásban. Magyarország CO2 kibocsátása kb. 5,1 t CO2/fő/év, amivel sok fejlett, nyugati államot utasítunk magunk mögé. Ez persze jelentős mértékben, a Paksi Atomerőműben zéró CO2 kibocsátás mellett megtermelt nagy mennyiségű villamos energiának köszönhető.
Pár szóban tekintsük át a világ energetikai helyzetét, valamint energiaigényének alakulását 2030-ig. Az előrejelzések szerint, főleg az ázsiai térség rohamosan növekvő energiaigénye miatt mind a kőolaj-, mind a földgáz- és a szénfelhasználás erőteljes növekedése várható 2030-ig.
Az EU-27 sok országáról elmondható, hogy velünk együtt ők is küzdenek az energetikai importfüggőség problémájával. Ebben a rangsorban hazánk 59%-os részarányával a közepes kitettségű országokhoz tartozik. Ha a földgáz importfüggőséget nézzük, ott már rosszabb mutatókkal rendelkezünk (kb. 86%), azonban nincs ez máshogy a többi EU-27 országgal sem. Sok olyan ország van, amely földgázfelhasználásának 100%-át importból biztosítja. Az importfüggőség csökkentésének egyik fő eszköze a beszerzési források diverzifikációja. Ezen a téren hazánk számára, tengerparti kapcsolat híján, sajnos nem adottak a feltételek LNG terminál létesítésére, így csupán további földgázvezetékek építésével csökkenthetjük importfüggőségünket. Mivel mindezen kedvezőtlen globális folyamatok Magyarország általi érdemi befolyásolására kevés az esély, ezért a sikeres alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése kell, hogy legyen az elsődleges cél. Ezen gondolat mentén született meg a Nemzeti Energiastratégia. A stratégia egyik fő célkitűzése hazánk energiafüggőségének csökkentése. Ennek fő sarokpontjai:
Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fokozása;
A megújuló energiák lehető legmagasabb arányban való alkalmazása;
A biztonságos atomenergia részarányának fenntartása és az erre épülő közlekedési elektrifikáció;
Szorosabb kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához;
A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása.
Fontos kiemelni, hogy az energiastratégia egy keretrendszer, amely célokat és a megoldási javaslatokat fogalmaz meg. A célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését és a hozzájuk szükséges forrásokat a stratégiába illeszkedő cselekvési tervek tartalmazzák. Ezen cselekvési tervek közül kettő már elkészült (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Terve, illetve a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv), míg további hat kidolgozás alatt van. Ezek szakmai vitájára előreláthatólag 2012 márciusában, áprilisában kerülhet sor. A cselekvési tervek kidolgozását szorosan követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, majd a jogszabályi rendszerhez igazodó támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek kialakítása.
Energiahatékonyság
A stratégia vállalása szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5%-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket. Ez a cél, számításaik szerint 23%-os energiahatékonyság növeléssel valósítható meg, melynek főbb lépései:
Épületenergetikai programok, melyek keretében 2030-ig átlagos 60%-os felújítási mélységgel számolva mintegy 111 PJ-t tervez megtakarítani a stratégia;
Az alacsony hatásfokú (30-35%) szén-, gázerőművek 50-55%-os hatásfokú erőművekkel való kiváltása, valamint az alacsony hatásfokú megújulók kiváltása mellyel összesen 66 PJ energiát terveznek megtakarítani;
A villamos energia hálózati veszteség csökkentése, mellyel 12 PJ a tervezett megtakarítás.
Ezen intézkedésekkel összesen 189 PJ lenne a megtakarítás értéke, amely nagymértékben hozzájárulna az 5%-os fogyasztásnövekedési vállalás teljesítéséhez.
Bencsik János szerint a legnagyobb megtakarítás az épületenergia területén érhető el. Ennek érdekében a kormány egy egységes minősítő rendszer bevezetését tervezi, melynek segítségével lerövidülhet az engedélyezési, hitelintézeti minősítési eljárások menete, ezzel is megkönnyítve az ilyen típusú beruházásokat. Emellett a kivitelezők minősítésének rendszerét is szeretné bevezetni a kormány az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel (ÉMI) karöltve. Ezzel szeretnék elérni, hogy a műszaki kivitelezők csak olyan megrendeléseket (energetikai felújításokat) vállalhassanak el, amelynek mélysége, nagyságrendje nem haladja meg a kivitelezők pénzügyi, szakmai lehetőségeit.
A rendszerszemlélet jegyében
Mint a bevezetőjében is kiemelte, Bencsik Úr szerint a rendszerszemlélet az egyik alappillére az új energiastratégiának. Ennek egy remek példája az épületenergetikai tanúsítvány megváltoztatása, amely nem tartozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) hatáskörébe, mégis érvényesülnek benne az energiastratégia szempontjai. Ennek keretében 2012. január 1-jétől sok esetben kötelezővé válik az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése a lakóépületekre nézve. Másik hasonló, épületenergetikai célkitűzések elérését segítő intézkedés, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítása, melynek következtében kedvezőbb feltételekkel lehet igénybe venni a lakás-előtakarékossági szolgáltatásokat. A kormány új otthonteremtési programjában is helyet kaptak az energiastratégia elemei. A szociális alapú támogatás mértékét ezen túl az építendő ingatlan energetikai besorolása is befolyásolni fogja. A megítélt támogatás rendre 1,1-gyel, 1,2-vel, 1,3-mal szorzódik amennyiben a támogatást „A” vagy „A+” energetikai kategóriájú, illetve passzív épület építésére hasznosítják.
Pályázati rendszerek
Az energiastratégia véghezvitelének fontos eleme, hogy működjön egy megfelelő támogatási, pályázati rendszer. Ilyen pályázati rendszer a már részben elbírálásra került Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pályázatcsomag, az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) energetikai fejlesztéseket támogató pályázatai vagy a Napkollektor pályázati program. Ennek kapcsán Bencsik Úr kiemelte, mennyire fontos, hogy a támogatás hatása – ami jelenesetben az energia-megtakarítás – mérhető legyen, így könnyebbé téve a pályázatok hatásának megítélését. Emellett, az is fontos hogy a pályázatok minél inkább decentralizáltan valósuljanak meg, ezzel egyrészt munkát adva a helyi építőipar számára, másrészt csökkentve a régiók közötti fejlettségi különbségeket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervezi egy állami ESCO (Energy Service Company) cég alapítását is, melyet a nemzeti fejlesztési miniszter már jóváhagyott. A vállalkozás a költségvetési intézmények energetikai korszerűsítését lesz hivatott koordinálni, tervezni, finanszírozni. A beruházás költségét az ESCO cég biztosítja, a beruházás tőke- és kamatköltségét a felújított épület tulajdonosa, kezelője az energiafogyasztás csökkenéséből származó megtakarításból törleszti. Így az energia-megtakarításból származó haszon teljes egészében állami és önkormányzati kézben maradna. A cég várhatóan 2012-ben kezdi meg működését.
A megújuló energia használat térnyerésének elősegítése
Az NFM adatai szerint az ország területén jelenleg, gazdaságosan kitermelhető megújuló energia az éves energiafelhasználás 36%-át lenne képes biztosítani hosszútávon. Ezek a megújuló energiák elsősorban hőenergia igény kielégítésére alkalmasak. Magyarország több vállalást is tett a megújuló energiák részarányának növelésére. Egyrészt a Nemzeti Cselekvési tervben vállalta, hogy 2020-ig 14,65%-ra növeli, míg az energiastratégiában vállalta, hogy 2030-ig a megújulók arányát 20%-ra emeli a hazai energiatermelésben. A különböző megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett növekedését 2020-ig az alábbi ábra szemlélteti:
Mint az a fenti ábrán is látszik a megújulók részesedésének növelésére a hőtermelés, hőszolgáltatás területén mutatkozik reális lehetőség, ezzel is csökkentve a gázfelhasználás túlsúlyát. A tervek szerint kiemelt szerepe lehet a biomassza és a geotermikus energia hasznosításának, valamint a kapcsolt energiatermelésnek is.
A Kormány új támogatási rendszert tervez bevezetni a távhőszolgáltatók támogatására, melynek célja a villamosenergia-termelésre optimalizált termelési szerkezet átalakítása lenne.
A tervezet szerint olyan mértékű hő-oldali támogatásra van szükség, amely költség és bevételi szerkezetük alapján indokolt, és a szolgáltatás fenntartását biztosítja. Az elképzelés szerint a megújuló energiaforrások alkalmazását az Állam villamosenergia-termelés esetén jogszabályban garantált átvételi árral támogatná, míg a hőtermelés vonatkozásában pályázati források állnának rendelkezésre a hőszolgáltatóknak.
Atomenergia békés célú használata
A hazai energiatermelés dekarbonizációjának legjelentősebb eszköze az atomenergia. 2009-ben az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítésére szolgáló előkészítő munkálatok megkezdődhessenek. Ezzel összhangban a Nemzeti Energiastratégiában is fontos szerepet kapott az atomenergia. A legfontosabb feladat most a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása. Az első blokk esetében az üzemidő-hosszabbítás iránti kérelem benyújtásának határideje 2011 decembere. Amennyiben sikerrel jár mind a 4 blokk üzemidő-hosszabbítási eljárása, a blokkoknak 2032 és 2037 között kell majd leállniuk. Felmerül a kérdés, miért is olyan fontos számunkra az atomenergia. Bencsik János felvázolta egy esetleges Paksi Atomerőmű leállítás hatásait:
A leállítás amellett, hogy a villamos energia fogyasztói árának jelentős növekedéséhez vezetne, komoly ellátási zavarokat is okozna, ugyanis ez esetben a csúcsidei villamos energia import meghaladná a magyar átviteli hálózat határkeresztező kapacitásainak mértékét. Valamint az is kétséges, hogy találnák-e ekkora kínálatot a régiós energia piacon. Hosszútávon pedig mind az ország versenyképességét, mind ÜHG mutatóját rontaná, hiszen a más energiaforrásból előállított villamos energia ára és CO2 kibocsátása is magasabb, mint az atomenergiából előállított versenytársának.
Kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához
Mivel hazánkban nincs meghatározó mennyiségű földgáz-, illetve kőolaj-kitermelés, szemben a nagymértékű felhasználással, ezért Magyarország jelentős importfüggőségben szenved. Ennek a függőségnek a kockázatát a források, illetve a beszerzési utak diverzifikációjával csökkenthetjük leginkább. Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai térség több tervben is fontos szerepet játszik, melyek mindegyike segíthetné hazánkat abban, hogy diverzifikálja beszerzési útvonalait. Magyarországnak elsősorban az egyirányú földgáz import függőségét kell csökkenteni, ennek érdekében létfontosságú egy új, szlovák-magyar interkonnektor (országhatárokon átívelő, két ország nagynyomású földgázhálózatát összekötő vezeték) kiépítése. Ha megépül a szlovák-magyar, illetve az osztrák-magyar interkonnektor együttesen már alternatívát nyújthat az Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázzal szemben. Emellett az Észak-Déli Energiafolyosó keretében megépülő LNG (Liquid Natural Gas) terminálok bekapcsolhatják hazánkat a globális LNG kereskedelembe. Ez pozitív hatással lehetne a hazai földgáz árakra, hiszen 2010-ben az LNG ára folyamatosan az általunk hosszú távú szerződés keretében beszerzett földgáz ára alatt volt. Az utóbbi időben már több olyan intézkedés történt, amelyek mint Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát voltak hivatottak csökkenteni. Ilyen volt például a román-magyar, illetve a horvát-magyar gáz interkonnektor átadás, az osztrák-magyar felbővítése, a horvát-magyar áramhálózati határkeresztezés átadása, a kizárólag nemzeti tulajdonú áram-, és gáztőzsde létrehozás, az MVM gázkereskedelmi üzletágának létrehozása valamint a MOL üzletrész visszavásárlása.
Hazai szénkészleten alapuló energiatermelés és vegyipar
Az NFM álláspontja szerint a szén alapú energiatermelés szinten tartása több okból is indokolt. Ennek növelését azonban a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátási vállalások gátolják meg, egészen addig, míg a tiszta szén technológiák gazdaságosan elérhetővé nem válnak a régióban. A szénről továbbra is elmondható, hogy a világ villamosenergia-termelésének 40%-át, míg az európai termelés 26%-át képviseli. Az európai fosszilis készletek 80%-a szén és lignit, amelynek legnagyobb része Lengyelországban található. Magyarországon az NFM értékelése szerint a hazai szén, illetve lignit kitermelésére három helyen lát reális esélyt, a mátrai-bükkaljai lignitmezőn, a mecseki feketeszén előfordulásokban, illetve a borsodi-ózdi barnaszén medencében. Ezeken a telepeken mintegy 3,3 milliárd tonna szén, illetve lignitvagyon található. Amennyiben változik a technológia, a piaci ár, a társadalmi megítélés, később a hazánkban egyéb helyen lévő szén- és lignitvagyon is kitermelhetővé válhat. Mindez még inkább előtérbe kerülhet, amennyiben gazdaságossá válnak a ma még kísérleti fázisban lévő tiszta szén technológiák (pl.: CCS, CCR).
Az előadás záró akkordjaként Bencsik János államtitkár úr mondott még pár szót az állami árhatóság, mint szabályozói intézmény fontosságáról, valamint a fenntarthatóság kulcsterületeiről, mint az élelmiszer önrendelkezés, az ivóvíz ellátás, a katasztrófavédelem, a klímatudatosság, illetve a demográfiai helyzetünk, mivel csak ezek szem előtt tartása mellett szabad egy felelős energiastratégiát felépíteni. Forrás: Energetikai Szakkollégium