Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén – figyelmeztetnek a szakemberek.
A University College London és a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ műholdak segítségével gyűjtött adatokat a Jeges-tenger vízfelszínének emelkedéséről 1995 és 2010 között. Az eredmények szerint a tenger nyugati részének felszíne nagyjából 15 centiméterrel emelkedett 2002 óta. A terület édesvíztérfogata legalább nyolcezer köbkilométerrel, vagyis a tenger teljes – a jégolvadásból és a környező folyókból származó – édesvízmennyiségének körülbelül 10 százalékával gyarapodott. A növekedésért valószínűleg azok az erős észak-sarki szelek a felelősek, amelyek a vízfelszín kitüremkedését okozó Beaufort-vízkörzést irányítják. Ez az óramutató járásával megegyező irányú, lassan kavargó jégből és vízből álló tengeri áramlat Alaszkától északra terül el, és nagyjából tízszer akkora, mint az észak-amerikai Michigan-tó. Az áramlat a tengerfelszíni jég felolvasztásával növeli az édesvíz térfogatát. Egyes kutatók szerint a globális felmelegedés jelentős hatással lehet a Beaufort-vízkörzés ritmusára, amelynek komoly következményei lehetnek a tengeri körforgásra és a tengerszint emelkedésre nézve.
Klímamodellek szerint a tengerfelszíni széljárás a Beaufort-vízkörzés közepén hozta létre a kitüremkedést. Katharine Giles, az UCL Sarkvidéki Megfigyelő és Modellező Központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint, ha megváltozik a széljárás – amelyre már volt példa az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek közepe között -, akkor ez az édesvízi kitüremkedés kiönthet a Jeges-tenger többi részébe, és az Atlanti-óceán északi részébe is. A Nature Geoscience tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint, ha nagy mennyiségű édesvíz áramlik az Észak-Atlanti-óceánba, az jelentős hatással lehet az európai időjárási mintákat befolyásoló óceáni áramlatokra. Ezek az áramlatok a trópusi melegebb vizek szállítása révén gondoskodnak arról, hogy a hasonló földrajzi szélességen fekvő területekhez képest az észak-európai térségben enyhe téli hőmérséklet uralkodik. A csapat a jövőben a tengerfelszíni jégtakaró és a széljárás közötti kapcsolatot szeretné alaposabb vizsgálat alá vonni.