Brutális a kínai vízszennyezés

A legrosszabb állapotban lévő területek nagysága 68 ezer négyzetkilométer, 24 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy Kína part menti vizeinek jelentős részén nem ajánlatos az úszás, a haltenyésztés, de a területek kikötőépítésére és más ipari célokra sem javasoltak. A környezetszennyezés, az ökoszisztéma károsodása továbbra is súlyos – állapította meg az éves beszámoló alapján a hivatali közlemény. Tényként közli azt is, hogy a tengervízbe engedett szennyező anyagok mennyisége 72 megfigyelt folyóból meghaladta a 17 millió tonnát. Ebből 46 ezer tonna volt nehézfém, de 93 ezer tonna olaj is jutott a tengerbe – számolt be összeállításában a China Daily című angol nyelvű napilap. A szemét 80 százaléka műanyag hulladék formájában került a vízbe.

Az észak-kínai Pohai-tenger partvidékének például 80 százalékát gyárak borítják, vagy építkezések folynak rajta, s mindössze öt százaléka maradt meg természetes állapotában. A jelentés szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy a talajszennyezés is egyre nagyobb károkat okoz a tengeri környezetben, különösen a Jangce és a Gyöngy folyó deltáiban. Ezek kiugróan népes, nagy ipari központok. Kínában egyre többet foglalkoztatják a környezetvédelmi kérdések a lakosságot és a médiát, ezért az ország vezetése is rendre azt hangoztatja, hogy gazdasági modellváltással igyekszik a környezetet megóvni. Statisztikák szerint az évente több tízezer vidéki tiltakozó megmozdulás többsége ma már környezetszennyezési problémához köthető.

Ajánlott tartalom

Áder János: globális és egyedi döntések is kellenek a klímaváltozás mérsékléséhez

Globális és egyedi döntések is szükségesek a klímaváltozás mérsékléséhez, kis lépésekben, a "sok kicsi sokra megy" elv alapján az ember saját környezetében is sokat tehet a környezetszennyezés csökkentéséért.