Kínai kutatóknak sikerült az éghajlatváltozás kutatását szolgáló, három – igen hosszú – jégmintát venniük a Föld legmagasabb hegyéről, a Csomolungmáról (Mount Everest).
A több mint egy hónapig tartó expedíció a hegy északi gallérját borító keleti Rongbuk gleccser közelében, egy hegyi ösvény melletti jégtakaróba fúrva jutott a szükséges mintához – idézte Kang Si-csangot, az expedíció vezetőjét kedden a kínai média. A mintaként tárolt úgynevezett “jégmagok” közül a leghosszabb 142 méter hosszú. Ez leghosszabb, amelyhez valaha is hozzájutottak e hegyen. A mintákat az éghajlat- és környezetváltozás, a globális felmelegedés hatásinak tanulmányozásához fogják felhasználni – erősítette meg Kang. A szakember elmondta, hogy a mintákból a stabil izotópokat és a szerves szennyező anyagokat fogják vizsgálni, míg más részüket külföldre küldik majd tanulmányozásra. Hozzátette, a kutatás időszaka egytől két évig terjedhet, és úgy vélte ezúttal sokkal részletesebb elemzésre nyílik majd lehetőségük, mint a korábban.
Kínai kutatók már az 1990-es és a korai 2000-es évek elején indítottak hasonló célú expedíciókat ugyanerre a helyre. A kutatócsoport tagjai észlelték a keleti Rongbuk gleccser egyre kiterjedtebb olvadásának jeleit, megfigyelték a felszínén lévő egyes jégtornyok eltűnését. Elmondták azt is, hogy a korábbi alkalmak óta eltelt időszakban a jégtakaró más részein mély repedések keletkeztek. A Milánói Egyetem kutatóinak közelmúltban publikált adatai szerint a Mount Everest térségében lévő gleccserek tizenhárom százalékkal zsugorodtak az elmúlt ötven évben, és a hóhatár 180 méterrel feljebb került. A következtetésre a térségről és a környező 1148 négyzetkilométernyi Szagarmatha Nemzeti Parkról készített műholdas felvételek és topográfiai térképek elemezésével jutottak a szakemberek. Tudósok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy a himalájai gleccserek néhány évtizeden belül teljesen elolvadhatnak, komoly aszályokat okozva Ázsia jelentős részén. A szakemberek úgy vélik, hogy a hó és a jég csökkenése a Mount Everest térségében az emberi tevékenység által keltett üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedés következménye.