Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Pekingben gyakran olyan sűrű a szmog, mintha köd lenne. A kínai kommunista kormány nemrég bejelentette, 277 milliárd dollárt készült fektetni a levegőszennyezés megfékezésébe a következő 5 évben.
Sokat hallottunk arról, hogy Kína ipari fejlődése és egymás után üzembe helyezett széntüzeléses erőművei milyen iszonyú megterhelést jelentenek a környezetnek, a gyárak talajvízszennyezéséről nem is beszélve. A vízkészletek feljavítására 850 milliárd dollárt készült költeni az állam a következő 10 évben. Erre már csak azért is szükség van, mert a csapból folyó vizek az ország nagy részében ihatatlanok – a környezetvédelmi minisztérium által vizsgált helyek 43%-a esetében ez lett a szakemberek ítélete (hiába költött a kormány 2005 és 2010 között a mintegy 112 milliárd dollárt az ivóvíz-infrastruktúrák fejlesztésére).
A Reuters értesülése szerint a légszennyezés elleni keretet elsősorban olyan régiókban költik el (Peking, Tianjim és Hebei tartományok), ahol 2,5 mikrométernél kisebb szennyező molekulák szállingóznak a levegőben, mert ezek a legveszélyesebbek az emberi szervezet számára, mint a légúti megbetegedések fő okozói. (Mint korábban megírtuk, a szmog Kína csaknem minden városában veszélyes méreteket öltött.)
A program egyenes következménye egy 2012-ben beharangozott kezdeményezésnek, melynek keretében 56 milliárd dollárt költenek a nagyvárosokban tapasztalható levegőszennyezés csökkentésére. A célkitűzés egyúttal az, hogy a káros anyagok kibocsátását a 2012-es szintnél 25%-kal alacsonyabbra tornásszák le 2017-re. A kormány további akciótervvel fog előlépni a vizek és a városi ökoszisztémák védelme felé. (Ezért döntöttek a közelmúltban a különösen szennyező ipari létesítmények végleges bezárásáról.)
A tíz legkeményebb levegőszennyező
2011-ben rekordot döntött a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás a világon. Az emelkedésről elsősorban a fejlődő országok tehetnek. Míg hatalmas népességük egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és jóléthez, károsanyag-kibocsátásuk folyamatosan emelkedik.
A környezetszennyezés egyre inkább társadalmi elégedetlenség forrása. Márciusban például sertések tucatjának rothadó tetemét találták abban a folyóban, mely Sanghaj ivóvízét adja. Észak-Kínában olyan falvakban élnek az emberek, ahol rendszeresen reng a föld és felreped a talaj (amelynek mély réseibe beleesnek és elpusztulnak a háziállatok), ám nem a szeizmikus mozgás miatt, hanem mert a környék nyílt színi bányái miatt mozog a föld. Ráadásul a bányászatból itt-ott fennmaradó ipari törmelékkel nemhogy feltöltik a külszíni bányákat, de hatalmas hegyeket halmoznak belőlük. Shangma Huangtou nevű településen 50 emelet(!) magas, 80 négyzetkilométer alapterületű hegyként tornyosul egy ilyen halmaz a lakók fölé.
A törmelék-rakománnyal megrakott, egymás után érkező teherautóknak egy idő után a feldühödött helyi lakosok állták útját. Mint mondták, megunták, hogy a szél telefújja az egész környéket a finom szénporral. Ezért még főzni sem tudnak otthon, írta az International Herald Tribune.
Halálbüntetés és ökobiztosítás
A kormány kilátásba helyezte, hogy súlyos légszennyezési eseteknél akár halálbüntetéssel is sújtható lesz a vétség. A kormány idén kötelezővé tette, hogy a nehézipari létesítmények rendelkezzenek környezeti károkra szóló biztosítással.
A környezetvédelemre fordítandó állami pénzekből csak azok a cégek részesülhetnek, melyek rendelkeznek ilyen biztosítással. Ha nem fizetnek be a biztosításra, negatív környezeti jelentést adhatnak ki róluk és ettől hitelképességi minősítésük is kedvezőtlenebb besorolásba kerülhet, hangsúlyozta a kormány, vagyis üzletet, megbízásokat veszthetnek el. Eddig 2000 vállalatra terjesztették ki a biztosítást, melyek 3,2 milliárd dollárnyi kockázatértéket hordoznak, írja a klimablog.hu.