Vasárnap is folytatódott a szeptember elsején kezdődött tüntetéssorozat Bukarestben és Kolozsváron, amellyel a környezetvédők a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellen tiltakoznak.
A Mediafax hírügynökség szerint a bányaberuházás ellenzői közül több százan vonultak utcára mindkét városban, annak ellenére, hogy az illetékes parlamenti különbizottság november 11-én elfogadott jelentésében az úgynevezett Verespatak-tervezet elutasítását javasolta a törvényhozásnak.
Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között miért demonstrálnak, a kolozsvári tüntetők egyike azt mondta: azt követelik, hogy Románia tiltsa be a ciános aranybányászatot, a kormány terjessze fel az UNESCO világörökségi listájára a verespataki római kori bányákat, és mondjon le hivataláról a bányaberuházást támogató kulturális és környezetvédelmi miniszter.
Bukarestben az Egyetem térről a parlament épülete elé vonuló tüntetők több ízben rövid időre elfoglalták az úttestet. A csendőrség időnként megpróbált kordont vonni eléjük, hogy megakadályozza a járműforgalom ismételt megbénítását, de a demonstrálók a járdákon kerülték ki őket.
Szeptember elseje óta minden vasárnap több száz – eleinte több ezer – környezetvédő vonul fel Bukarestben, akadályozva a közlekedést. A tüntetések során a tiltakozók rendszeresen elfoglalják az úttestet. A közösségi portálokon szerveződő tüntetéseket a legritkább esetekben jelentették be előre, de a csendőrség csak akkor helyezett kilátásba határozottabb fellépést, amikor október végén a demonstrálók egy csoportja körbevette és megrongálta Daniel Barbu kulturális miniszter autóját.
A verespataki beruházás ellen tüntetők szokásává vált, hogy rövid időre leülnek az úttestre, majd amikor – a kötelező békés konfliktuskezelési próbálkozás során – a karhatalom előállításukat helyezi kilátásba, felállnak és egy újabb helyszínre mennek tüntetni. A felvonulásaikat bizonyos irányba terelő vagy akadályozó csendőrségi kordonokat többnyire a környező utcákban szétszóródva kerülik ki, hogy később egy másik találkozóhelyen gyülekezzenek. A “fogócskát” a román csendőrség mindeddig higgadtan kezelte és kerülte az erőszakos fellépést a tüntetőkkel szemben. A maratoni tüntetéssorozat abban is sajátos, hogy a megmozdulást egyetlen parlamenti párt sem sajátította ki, maguk a demonstrálók pedig a korábbi jobbközép és a mostani szociálliberális kormány politikusait egyaránt elítélik.