A Climate Policy Initiative (CPI) tavaly novemberben kiadott tanulmánya szerint 2013-ban világszerte mintegy 331 milliárd dollárt költöttek megújuló energiára, 28 milliárddal kevesebbet, mint a megelőző évben.
Az állami kötődésű és egyéb közvetítő szervezetek ehhez 137 milliárd dollárral járultak hozzá, ami nagyjából ugyanakkora összeg, mint 2012-ben. A magánbefektetések ugyanakkor 194 milliárd dollárra rúgtak – ez 30 milliárddal, azaz 14 százalékkal soványabb a 2012-es évinél. A CPI siet rámutatni, hogy a csökkenés oka nem feltétlenül a nemtörődömség vagy a szűkkeblűség, hanem inkább a költségek mérséklődését jelzi – az utóbbi években ment végbe egy sor megújulóenergia-termelést szolgáló technológiában, különösen a napelemek gyártásában. Végső soron ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzért több megújuló energiát tudtak hasznosítani. Ezzel együtt nincs ok az örömre, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2011 és 2050 között minden évben 1100 milliárd dollár értékű beruházást kellene eszközölni a széndioxid-kibocsátás csökkentésére ahhoz, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2 fok alatt maradjon.
A globális költés nagyjából egyenlő arányban oszlott meg a fejlett (azaz OECD-államok) és a fejlődő országok között (164, illetve 165 milliárd dollár). A fejlett országokból a fejlődő államokba irányuló összeg 8 milliárd dollárral, 34 milliárd dollárra mérséklődött 2012-höz képest. Érdekes tendencia volt, hogy az összes finanszírozás csaknem háromnegyede a pénz származási országába irányult, ez az arány a magánbefektetők esetében még nagyobb: 174 milliárd dollár. Ez arra utal, hogy a hazai befektetési környezetet mégiscsak jobban ismerik a befektetők, így kevésbé tartják kockázatosnak.
Ami a finanszírozás földrajzi eloszlását illeti, a legtöbb beruházás – 98 milliárd dollár – Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben valósult meg 2013-ban (beleértve Kínát is), kiütve ezzel a tavalyi első helyről Nyugat-Európát, ahol a vizsgált időszakban 90 milliárd dollár értékű környezetvédelmi befektetést hajtottak végre. Észak-Amerikában 32, Japánban pedig 30 milliárd dollárt hagytak ott befektetők a klímaváltozás kezelésére – egyébként csak ebben a két térségben nőtt a ráfordítás.
forrás: napigazdasag.hu