Amikor a Google megvette a Nestet, napokig mindenki az okostermosztátokról beszélt. Sokan lelkesedtek rá arra, hogy a termosztát képes megtanulni szokásainkat, és a hőmérséklet rugalmas beállítgatásával segít sprórolni a fűtésszámlán. A Siemens Synco nevű rendszere nem tanulékony, cserébe a legapróbb részletekig be lehet állítgatni szinte mindent.

Spóroljunk rengeteget a gázszámlán!

Amikor a Google megvette a Nestet, napokig mindenki az okostermosztátokról beszélt. Sokan lelkesedtek rá arra, hogy a termosztát képes megtanulni szokásainkat, és a hőmérséklet rugalmas beállítgatásával segít sprórolni a fűtésszámlán. A Siemens Synco nevű rendszere nem tanulékony, cserébe a legapróbb részletekig be lehet állítgatni szinte mindent.

Intelligens otthonos sorozatunkban eddig olyan megoldásokat vettünk sorra, amelyek kényelmesebbé teszik mindennapjainkat. A világítás automatizálása talán az egyetlen, amellyel akár energiát is spórolhatunk, ha úgy állítjuk be a rendszert, hogy tényleg csak ott égjen a villany, ahol épp vagyunk. De ha erre nem figyelünk, csak a hagyományos izzók ledesre cserélésével amúgy is rengeget takaríthatunk meg. A kamerarendszerek, az okoskonnektor, a nyílásérzékelők azonban gyakorlati hasznot nem hoznak, ha nem vesszük annak, hogy a kényelem sokat megér.

Most azonban egy olyan rendszert mutatunk be, amelynek segítségével akár ezreket is megsprórolhatunk a fűtésszámlán. A Siemens Synco nevű rendszere ígéri ezt, aminek a lényege, hogy helyiségenként lehet szabályozni a hőmérsékletet a lakásban, és ezt időzítéssel is meg lehet fejelni, hogyha nem vagyunk otthon, ne menjen feleslegesen a fűtés.

A Siemens fűtésszabályozó rendszere sokkal bonyolultabb az eddigi cikkekben bemutatottaknál. Már a tesztelés megszervezése alatt nagyon sok információt kértek a gyártótól. Hány szoba van a lakásban, mennyi radiátor van, van-e szigetelés, van-e kábeles internet. Ezeket az eszközöket nem bízzák a felhasználóra, szakember végzi a beszerelést és beüzemelést. Itt már nem arról van szó, hogy megveszem a boltban, hazahozom dobozban és rácsatlakoztatom a wifire, hogy működjön.

Maga a fűtésrendszer teljes kiokosítása egy egész napig eltartott a szakembereknek. Mármint a szerelés része, mert akkor még hátravolt a tanulási folyamat. A radiátorokra elektromos szelepmozgatót kellett tenni, ehhez azonban nálunk a radiátorok szelepeit is cserélni kellett, mert nem volt kompatibilis a szelepmozgatókkal. Ezt a Siemens partnereként az Érchegyi Generál munkatársai végezték el. A Siemens emberei aztán felszerelték a külső időjárás-figyelő egységet, a központi kommunikációs egységet pedig összelőtték a wifivel. Így mindent egy helyről tudok irányítani, még akkor is, ha nem vagyok otthon.

Az első néhány nap tanulással telt: első lépésként rögtön be kellett állítani a szobákban, milyen legyen a hőmérséklet. Ezt a központi vezérlővel is megtehetjük, de elsőre nekem egyszerűbbnek tűnt a webes felület annak ellenére, hogy eléggé fapados a dizájnja. Alapbeállításként reggel hat és este tíz között van a komfortzónában az összes helyiség, ez azt jelenti, hogy 21 fokra fűti fel a szobákat. Ezt változtattam meg úgy, hogy a reggeli munkába indulás után kapcsoljon a rendszer prekomfort fokozatba. Ez gyárilag 20 fokot jelent, de én levettem 18 fokra. Minek fűtsön, ha nincs otthon senki? A rendszernek azt is megadtam, hogy hazaérkezésünk előtt fél órával kezdjen fűteni a nappaliban és a fürdőben, hogy melegre érkezzünk. A hálószobákban ezt az időpontot későbbre adtam meg.

Néhány nap alatt kölcsönösen kiismertük egymást.

Én például nem hittem el, hogy tényleg 21 fok van a szobákban, hiába állította azt a rendszer.

-

A régi termosztátunk sem annyit mutatott, rendszeresen másfél-két fokkal mért kevesebbet. Szerencsére a szelepmozgatókba épített hőmérőket finomhangolni is lehet, összehangoltam a régi termosztáttal és máris jobb lett a család közérzete. Ez a mondat egyébként három napi próbálgatásomba került, folyamatosan kellett állítgatni, hogy tényleg olyan legyen a hőmérséklet, amelyben jól érezzük magunkat.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Energiafüggetlen otthon: mennyire reális cél Magyarországon?

Egy júliusi délutánon a tetőn lévő napelemek egyszerre láthatják el a hűtőt, a mosógépet és a klímát. Ugyanebben a házban egy januári estén már a fűtés is áramot kér, miközben a nap órákkal korábban lement. Ha ráadásul napok óta borult az ég, az akkumulátorban is kevesebb energia maradhat estére. Mindhárom helyzet ugyanahhoz az otthonhoz tartozik, mégis egészen mást mutat arról, mennyire képes a ház saját energiából működni.