Energiafüggetlen otthon: mennyire reális cél Magyarországon?

Egy júliusi délutánon a tetőn lévő napelemek egyszerre láthatják el a hűtőt, a mosógépet és a klímát. Ugyanebben a házban egy januári estén már a fűtés is áramot kér, miközben a nap órákkal korábban lement. Ha ráadásul napok óta borult az ég, az akkumulátorban is kevesebb energia maradhat estére. Mindhárom helyzet ugyanahhoz az otthonhoz tartozik, mégis egészen mást mutat arról, mennyire képes a ház saját energiából működni.

Magyarországon már ma is reális cél, hogy egy családi ház kevesebb energiát vásároljon, és bizonyos időszakokban saját termelésből fedezze az áramigényét. Az egész éves, hálózat nélküli működéshez már azt is meg kell oldani, hogy a téli fűtés és a háztartás többi fogyasztója több gyenge termelésű nap után is kapjon áramot.

Az energiafüggetlenség három különböző célt jelenthet

A legtöbb háztartás számára az első lépés a hálózatból vásárolt energia csökkentése. Ha a mosógép, a klíma vagy a melegvíz-készítés akkor használ áramot, amikor a napelemek termelnek, az otthon közvetlenül hasznosítja a megtermelt energia egy részét. Esténként és gyengébb termelés idején a hálózat fedezheti a fennmaradó igényt.

Más célt szolgál az áramszüneti tartalék. Ilyenkor a tulajdonos dönti el, mely eszközöknek kell tovább működniük. A hűtő, a világítás és az internet néhány órás ellátása egészen más feladat, mint az egész házé a fűtéssel együtt. A teljes szigetüzem ennél is többet kíván. A háznak minden évszakban saját forrásból kell fedeznie az energiaigényét, hálózati tartalék nélkül.

Az éves egyenleg minderről csak részleges képet ad. Ha egy ház évente 5000 kWh áramot fogyaszt, és a napelemei ugyanennyit termelnek, attól még télen vásárolhat áramot, miközben nyáron többlete keletkezik. Ha az épület gázzal fűt, a villamosenergia-mérleg a fűtéshez felhasznált gázt sem mutatja.

A téli hetek mutatják meg, mire elég a saját termelés

Nyáron a hosszabb nappalok miatt több idő jut arra, hogy a háztartás közvetlenül használja fel a napelemek áramát. Télen hamarabb sötétedik, miközben a házat este és hajnalban is fűteni kell. A várható termelés helyszínenként és tetőnként eltér. Az Európai Bizottság PVGIS kalkulátorával az éves hozam mellett a havi átlagokat is meg lehet becsülni az ingatlan helye, a panelek tájolása és dőlésszöge alapján.

Az akkumulátor segíthet áthidalni a nappali termelés és az esti fogyasztás közötti különbséget. Egy szemléltető példában, ha sötétedéstől reggelig 6 kWh áramra van szükség, ennyit kell a tárolónak leadnia. A következő napnak azonban a nappali fogyasztás mellett az újratöltéshez is elegendő energiát kell hoznia. Ha több borús nap követi egymást, a töltöttség fokozatosan csökkenhet. A teljes szigetüzem tervezésénél ezért a téli havi átlag mellett a többnapos, gyenge termelésű időszakokat is vizsgálni kell.

A hőszivattyúval csökkenhet a gázfogyasztás, miközben nő az áramigény

A hőszivattyús fűtés a környezetből, például a kültéri levegőből von el hőt, és villamos energiával juttatja azt az épületbe. Ha a berendezés kiváltja a gázkazánt, a ház fűtési célú gázfogyasztása megszűnhet. A fűtéshez szükséges villamos energiát részben a napelemek is biztosíthatják, amikor éppen termelnek.

A két rendszer együttműködését az időzítés javíthatja. Ha a hőszivattyú használati meleg vizet is készít, a tartály felfűtésének egy részét napos órákra lehet időzíteni, a vizet pedig este is fel lehet használni. A helyiségek fűtése kevésbé rugalmas, hiszen hideg időben akkor is pótolni kell a ház hőveszteségét, amikor már véget ért a nappali termelés.

A hőszivattyús fűtés hátrányai az önellátás szempontjából

Egy hideg téli napon két hatás adódhat össze. Az épület több hőt veszít, miközben a levegő–víz hőszivattyú hatásfoka a külső hőmérséklet csökkenésével romolhat. Ha a fűtési rendszer magasabb hőmérsékletű vizet igényel, annak előállítása is növelheti az áramfogyasztást. Egy jól szigetelt, alacsony vízhőmérséklettel is kifűthető házban ezért kisebb feladat lehet a fűtés villamosenergia-igényének fedezése.

Áramszüneti tartaléknál a tárolható energia mellett az egyidejű teljesítményigény is számít. A kilowattóra (kWh) azt mutatja meg, mennyi energia áll rendelkezésre, a kilowatt (kW) pedig azt, hogy mekkora terhelést képes a rendszer egy adott pillanatban kiszolgálni. Ha a hőszivattyúnak is működnie kell, a tartalék rendszernek a többi bekapcsolt készülék mellett is el kell bírnia a terhelését. Ehhez olyan inverterre és villamos kialakításra van szükség, amely áramszünetben is képes ellátni a kijelölt fogyasztókat.

A téli energiaigényből érdemes kiindulni

Ha a cél a vásárolt energia csökkentése, a beruházás előtt érdemes megnézni, mennyi hőt veszít a ház, és mely fogyasztók működését lehet a napos órákra időzíteni. A kisebb hőigény a fűtési szezon minden napján mérsékli a szükséges energiát, így a borús időszakokban is kevesebb áramot kell más forrásból fedezni.

Ha az áramszünet áthidalása a fontos, abból érdemes kiindulni, mely készülékeknek kell működniük és meddig. Aki pedig egész évben hálózat nélkül szeretne élni, annak már a tervezéskor választ kell találnia arra, mi látja el az otthont több hideg, borús nap után. A szükséges többletkapacitás költségét így ahhoz a konkrét helyzethez lehet mérni, amelyre a beruházás megoldást adna.

 

 

 

Partner hír (x)

Borítókép: pexels.com

Ajánlott tartalom

Épületgépészeti kivitelezés régi házban: mire számítson felújításkor?

Egy régi ház felújítása során nemcsak a falak, a burkolatok és a nyílászárók állapota érdemel figyelmet. A falak mögött futó, sokszor évtizedekkel korábban kiépített gépészeti rendszerek is tartogathatnak meglepetéseket. A gondos előkészítés és a megfelelő szakmai tervezés segít abban, hogy a felújítás kiszámíthatóbb legyen, az új rendszerek pedig hosszú távon is megbízhatóan működjenek.