Magyarország is érzi a klímaváltozás vizekre gyakorolt hatásait

Az élet forrását ünnepeljük a víz világnapján – jelentette ki Szinay Attila, az Agrárminisztérium (AM) közigazgatási államtitkára a tárca közleménye szerint kedden Szolnokon, a Vízügyi Emlékparkot megnyitó beszédében.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

“Mi más lehetne a viszonyunk a teremtett világ legalapvetőbb eleméhez, mint hogy az élet forrásaként ünnepeljük” – jelentette ki köszöntő beszédében Szinay Attila. Az államtitkár a szolnoki eseményen felidézte: jeles évfordulóhoz érkeztünk, éppen harminc éve kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, hogy a víz is kapjon világnapot, amely mindannyiunkat cselekvésre szólít. Idén a világnap jelmondata: Felszín alatti vizek – tegyük láthatóvá a láthatatlant – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A Föld majdnem teljes édesvízkészlete felszín alatti, amely kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban. Tennünk kell azért, hogy fenntartható módon gazdálkodjunk ezzel az értékes nyersanyaggal – emelte ki. Magyarországon az egy főre jutó vízkészlet az egyik legnagyobb a kontinensen, ugyanakkor a csapadékból származó saját felszíni vízkészletünk a legkisebb. Kiváló minőségű és bőséges felszín alatti vizekkel rendelkezünk mind ivóvíz-ellátási, mind gyógyászati és üdülési célra. Ezen a téren a túlhasználat helyenként már mutatkozó jelei gondokat okoznak. Tavaink komoly idegenforgalmi potenciált jelentenek, megőrzésük nemzetgazdasági, egyszersmind nemzeti értékmegőrzési feladat – tette hozzá.

A közigazgatási államtitkár kijelentése szerint a magyar termőföldek közel fele belvízjárta, az ország klimatikus adottságai miatt nagy az aszályveszély. A klímaváltozással a szélsőségek további növekedésével számolhatunk, ami vízválságot idézhet elő. Magyarország is érzi a klímaváltozás vizekre gyakorolt hatásait, ezért fontos szerepe van a megelőzésnek, illetve a mezőgazdaság, az agrotechnika, az ipar és a vízgazdálkodás területeinek közös kezelésében – tette hozzá. A vízgazdálkodás rendkívüli jelentőségű társadalmi tényező: egyrészt szolgáltatás, ugyanakkor a nemzeti biztonságpolitika fontos eleme. A Vízügyi Emlékpark arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakmai feladatok teljesítése a biztonságos vízellátáshoz, valamint az árvízi védekezéshez kapcsolódik – szögezte le.

Az államtitkár emlékeztetett: 2000 tavaszán a tiszai árvíz 1041 centiméteres vízállással tetőzött Szolnoknál. Martalékává vált egyebek mellett a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Szolnoki Szakaszmérnökségének tiszaligeti épülete is, amelynek helyén 22 évvel később az országban egyedülálló Vízügyi Emlékpark létesült. Hozzátette: a park létrejöttét a tavaly elhunyt Hoffmann Imre nyugállományú tűzoltó altábornagy és Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője kezdeményezte. Szinay Attila a parkban található szent szobrokkal kapcsolatban megjegyezte: Szent László, Szent János és Szent Kristóf cselekedeteit áthatotta az élet- és a természeti környezet iránti tisztelet is.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.