A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését.

Oslo rezsitámogatással védi a norvég háztartásokat és cégeket az emelkedő áramköltségekkel szemben

A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy majdnem 10 milliárd norvég koronás (397 milliárd forintos) rezsitámogatási alapot hoz létre a Statnett norvég állami áramszolgáltató bevételéből, hogy megakadályozza a növekvő villanyáramdíjak miatt a háztartások és vállalatok áramköltségeinek emelkedését.

Az elektromos áram díja rekordmagasságokba emelkedett Dél-Norvégiában 2022-ben a szárnyaló európai földgázárak és elektromosáram-díjak, valamint a száraz, aszályos év miatt, amely elapasztotta a tározók vízszintjét a vízenergiára épülő dél-norvég térségben. A magas áramdíjak nehéz helyzetbe hozták a helyi villamoshálózatokat üzemeltető cégeket is, amelyek piaci áron kénytelenek beszerezni az üzemeltetés során természetes módon kieső árammennyiséget, és arra figyelmeztettek: a fogyasztókra kell hárítaniuk a szolgáltatási díjak emelkedéséből fakadó többletköltséget. A norvég kormány bejelentette: az országos, távolsági hálózatot és a határokon átnyúló vezetékeket üzemeltető Statnett különleges bevételét csoportosítja át, hogy fedezni tudja a kieső árammennyiség megvásárlása miatti pluszköltségeket.

Oslo reményei szerint ez akár 3 ezer norvég korona éves megtakarítást is jelenthet az átlagos norvég háztartás számára. A norvég állam már december óta támogatja a háztartások elektromosáram-fogyasztását, mostantól pedig bizonyos szint felett az áramfogyasztási költségek 90 százalékát fedezi. A mostani támogatási rendszer legalább 2023 márciusáig marad érvényben, és az utolsó becslések szerint 34,8 milliárd norvég koronába (1382 milliárd forintba) fog kerülni a norvég államnak. A Statnett augusztusban bejelentette, hogy 2023 végéig elengedi a hálózati díj megfizetését fogyasztóinak, amelyek többnyire nagy iparvállalatok és helyi hálózatokat üzemeltető cégek.

 

mti

Ajánlott tartalom

Energiafüggetlen otthon: mennyire reális cél Magyarországon?

Egy júliusi délutánon a tetőn lévő napelemek egyszerre láthatják el a hűtőt, a mosógépet és a klímát. Ugyanebben a házban egy januári estén már a fűtés is áramot kér, miközben a nap órákkal korábban lement. Ha ráadásul napok óta borult az ég, az akkumulátorban is kevesebb energia maradhat estére. Mindhárom helyzet ugyanahhoz az otthonhoz tartozik, mégis egészen mást mutat arról, mennyire képes a ház saját energiából működni.