A havas hegycsúcsokon éppúgy leéghetünk mint a napsütötte strandokon

Ugyanúgy leéghetnek az erős ultraibolya sugárzástól a tavaszi napfényben csillogó havas lankákon száguldozó síelők, mint azok, akik a nyári hőségben süttetik magukat a perzselő homokban – figyelmeztet egy új tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy a síparadicsomok vendégei milyen intézkedéseket tesznek a veszélyes sugarak kivédésére.

“Az ilyen magaslatokban hatalmas mennyiségű napfény verődik vissza a havas lankákról, így a lesiklók valósággal lubickolnak a minden irányból érkező sugárzásban” – mondta el a Reuters hírügynökségnek Peter A. Andersen a Kaliforniában működő San Diegó-i Állami Egyetem Kommunikációs tanszékének kutatója.
A New York-i székhelyű Bőrrák Alapítvány adatai szerint az Egyesült Államokban a bőrrák a legelterjedtebb daganatos megbetegedés, amellyel minden ötödik amerikai megküzd az élete valamely szakaszában. A rákos betegségek legtöbbje összefüggésben van az UV-sugárzással és a leghalálosabb fajtának számító melanoma évente 8700 amerikai halálát okozza.

A szakemberek 32 magasan fekvő síparadicsomot látogattak meg Észak-Amerika nyugati részében és négyezer UV-vizsgálatot végeztek, egy részüket közvetlenül a nap felé, a többit az ég más részeire, illetve a napos lejtőkre irányítva. A kutatók számos alkalommal mértek 10, vagy “rendkívül magas” sugárzási értéket, amelyeket az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) UV-indexére alapoztak. (A WHO az UV-indexet 0 és 11+ közötti tartományban kategorizálta). A mérések szerint az UV-sugárzás délben volt a legerősebb, és a tavaszi időszakban – amikor az ég tisztább és már melegebb van – a magasabb és alacsonyabb lejtőkön is jóval intenzívebb volt, mint a téli hónapokban. A felhők felére csökkenthetik az UV-sugárzás mértékét, ám még így is hatalmas mennyiségű káros sugár képes átszökni rajtuk. Az időjárási feltételektől függően egy síparadicsomban éppoly magas lehet az UV sugárzás mértéke, mint egy napsütötte strandon – mondta Andersen.

A napi adatok begyűjtése után a libegőn faggatták ki a síközpont vendégeit, és megfigyelték, hogy milyen intézkedéseket (öltözék, felszerelés) tesznek a káros sugarak kivédésére.  A síelőkkel és snowboardosokkal készített interjúk azt mutatták, hogy az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet az UV-sugárzás mértékének megfelelő védekezésre. Többségük nem az ajánlott harminc perccel korábban keni be magát a fényvédő krémekkel, amelyek így nem tudnak rendesen beszívódni a bőrbe. A szájvédő balzsamok használata, a napellenzős sapkák és védőkesztyűk viselése sem jellemző a lesiklókra. Az UV-sugárzás veszélyességi szintjének emelkedésével a felnőttek hajlamosabbak napszemüveget felvenni és fényvédőkkel bekenni magukat, amelyet kétóránként megismételnek.

A lényeg, a rendszeres ismétlés, mivel a naptejek az UV sugárzás hatására is erejüket veszthetik, vagy az izzadság, a csapadék, illetve a lesikláskor arcba zúduló hózivatar “áldozatává válnak”. “Mindent tegyünk meg amivel minimalizálni tudjuk a leégést! Együnk az árnyékban, és ha kell, ott várjuk be a többieket. Kerüljük a déli napsütést és ne a legragyogóbb tavaszi napokon menjünk a hegyekbe” – sorolta Andersen.

Ajánlott tartalom

A fejlett országokban 2021-ben gyorsan nő a karbonkibocsátás

A Klíma Átláthatósági Jelentés arra figyelmeztet, hogy a világ 20 leggazdagabb országában gyors ütemben nő a karbonkibocsátás.