A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában � derült ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából.

A magyar lakosság nem ismeri a klímaváltozás hosszú távú hatásait

A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában � derült ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából.

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos ismereteit felmérő kutatás eredményeit összefoglaló csütörtöki közlemény szerint kiderült, hogy a klímaváltozásról gyakorlatilag mindenki, a megkérdezettek 96 százaléka hallott már.   Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak, a válaszadók 82 százaléka elsősorban a természeti következményeket és a veszélyeket említette. Eközben a közvetett és a hosszú távú hatásokat – így például a növény- és állatfajok kihalását, az éhínséget, a vízhiányt – csak kevesen említették, ami azt jelzi, hogy ezek a következmények még nem kerültek a köztudatba – derül ki a közleményből.

A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé veszélyesnek egy új népvándorlást, a szegények és a gazdagok közötti különbségek növekedését, valamint a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották a válaszadók.

A lakosság többsége, a megkérdezettek 57 százaléka, bevallása szerint, a klímaváltozás mérséklése érdekében eddig leginkább a hagyományos izzók takarékosra történő cseréjét tette meg, bár feltételezhetően ennek elsődleges motivációja anyagi természetű és nem környezettudatosságból fakad.

A válaszokból kitűnik az is, hogy a környezettudatossági lépések között csupa olyan szerepel, amelyeknek gyakorlatilag azonnali gazdasági eredménye is van, mindeközben a kényelmi faktor megjelenése már jelentős hátrányt jelenthet. Így például az autóval történő közlekedés korlátozása korántsem olyan népszerű, mint az egyéb környezettudatossági lépések.

A kutatásból az is kiderül, hogy az emberek több mint fele nagyon fontosnak tartja a zöld civil szervezetek fellépését az éghajlatvédelem ügyében. Leginkább azt várják el a zöldektől, hogy lépjenek fel a környezetszennyező vállalatokkal szemben, széles körben tájékoztassák a lakosságot és szükség esetén a politikusokra is gyakoroljanak nyomást.

A kutatás során 2008 májusában reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.

Ajánlott tartalom

Feleslegessé vált mobiltelefonokat gyűjt az Auchan

Az Auchan Magyarország is csatlakozik ahhoz az akcióhoz, amelynek célja, hogy minél több, már nem használt mobilkészüléket, GPS-t, tabletet és ezekhez használt töltőt, kábelt gyűjtsenek vissza a magyar háztartásokból, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot - közölte a vállalat hétfőn az MTI-vel.