A klímaváltozás további súlyosbodása ellen nap, mint nap újabb ötletekkel állnak elő. A legújabb alternatív megoldás a mezőgazdaságot érinti: a tehenek szokásos takarmányozását algával egészítenék ki, ezzel környezetkímélőbbé téve a marhahús előállítását.

Algaevő tehenekkel mentenék a klímát

A klímaváltozás további súlyosbodása ellen nap, mint nap újabb ötletekkel állnak elő. A legújabb alternatív megoldás a mezőgazdaságot érinti: a tehenek szokásos takarmányozását algával egészítenék ki, ezzel környezetkímélőbbé téve a marhahús előállítását.

Egy kilogramm marhahúshoz 15 ezer liter víz szükséges

A marhahús tipikusan az az étel, amivel látványosan lehet érzékeltetni, mekkora környezeti terhelést jelent az előállítása. Ugyanis mire egy kilogramm marhahús eljut a boltba a fogyasztókig, nem kevesebb, mint 15 ezer liternyi vizet igényel, ekkora a vízlábnyoma. Ez a mennyiség a tehenet tápláló gabona előállításától a tehén ivóvízén keresztül a feldolgozáson át vezető út során kerül felhasználásra. Összehasonlításként egy kilogramm búza vízlábnyoma 1000 liter, egy kilogramm rizsé 1400 liter.

Továbbá a WWF adatai szerint a marhahús előállítása – virtuális értelemben véve – a legnagyobb területi igénnyel bír. Átlagosan 27-49 négyzetméternyi földterület szükséges egy kilogramm hús előállításához, beleértve a gabonatermesztésre és az állat mozgására, tartására számolt helyigényt. A marhahús szén-dioxid kvótája is igen magas: egy kilogramm konvencionális gazdálkodásból származó marhahús előállítása 13 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár (szemben egy kilogramm burgonya 199 grammos CO2-jével), ennek 45 százaléka a tehén etetését szolgáló gabonából ered.

A húsfogyasztás az utóbbi évtizedekben drasztikusan megemelkedett, 1961 és 2009 között a világ húsfogyasztása megnégyszereződött: 70 millió tonnáról 300 tonnára nőtt.

A marhahús előállításának ökolábnyomát nézve a fogyasztói és gyártási szokások megváltozására van szükség, ha a klíma védelmét is szem előtt akarjuk tartani. Többek között a fent felsorolt adatokkal szoktak a hús- és tejtermék fogyasztásának csökkentése vagy elhagyása mellett érvelni.

Egy alternatív megoldás: algával etetnék a tehenek

A fogyasztó szokások mellett a termelésben is lehet változtatásokat eszközölni a környezeti terhelés csökkentésére. Az egyik ilyen ötlet az algákat vetné be a tehenek táplálásában.

Az algát már régebben felfedezték, mint egyfajta alternatív bioüzemanyagot, emiatt van már komoly tapasztalat az algák nagyüzemi előállításában. Az alga egyik nagy előnye, hogy olyan vízben is lehet nagy mennyiségben tenyészteni, amely egyébként alkalmatlan mezőgazdasági felhasználásra, ezen kívül nem igényel extra vizet vagy tápanyagokat, ezért az ökolábnyoma igen alacsony.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye

A klímaváltozás a jég visszahúzódása, illetve a gleccserek fogyatkozása révén is szembetűnő - szögezte le a geológus szakma véleményére hivatkozva Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.