Az Uniónak katalizátorként kellene részt venni a zöld átátállási folyamatban

Az Európai Uniónak, a tagállamoknak katalizátorként kellene részt venni a zöld átállási folyamatban, nem pedig kényszerpályának tekinteni azt, és akkor sokkal egyszerűbb lenne az átállási folyamat – jelentette ki Tánczos Barna szenátor, volt román környezetvédelmi miniszter csütörtökön egy temesvári vállalkozói konferencián.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A bánsági városban Három ország, egy cél: innováció a fenntartható jövőért! címmel tartottak román-kanadai-magyar vállalkozói konferenciát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Bánsági Közösségért Egyesület és az Archenerg Klaszter szervezésében. A rendezvényen a fenntartható zöld megoldások, az energiatakarékos építkezés, az ipari klímakontroll, a kis- és közepes vállalkozók támogatása témában hangzottak el előadások. Az RMDSZ szenátora volt környezetvédelmi miniszterként köszöntette az egybegyűlteket, emlékeztetve: nem “bukott miniszterként” áll a jelenlévők előtt. Felidézte: a szövetség politikusai által vezetett fejlesztési és környezetvédelmi tárcát sokat támadták, meg szerették volna szerezni a koalíciós partnerek. “Mindkét minisztérium sokat növekedett két és fél év alatt imidzsben és jó megítélésben, érdekes hozomány, harci sarc vagy háborús szerzemény lett” – mondta.

Előadásában rámutatott: a fenntartható fejlődés, a zöld átállás az Európai Unió számára ma a legfontosabb prioritás, de a mikéntjéről  óriási vita folyik. A klímasemlegesség elérését 2050-re “fontos és mindenki által vállalt teljesítendő célként kell kezelni” – mondta, és ez a cél mindenkire terhet ró, mindenkinek kihívást jelent, ami óriási vitákat és az európai gazdatüntetéseket is eredményezte. Rámutatott: Brüsszelben sokan azok közül, akik a döntéseket hozzák, a közpolitikákat alakítják, megszorításként, kényszerpályaként tekintenek az átállási folyamatra, és nem lehetőségnek, szerves fejlődésnek tartják. “Nem azt szeretnék elérni, hogy csak katalizátori szerepet vállaljon az állam és magától szerveződően a különböző iparágak megvalósítsák ezt a célt, hanem olyan kalendáriumot állítanak össze minden egyes iparágnak, amely nagyon sok esetben teljesíthetetlennek tűnik azok számára, akik végig kell vigyék, és ebből indulnak az óriási tüntetések, feszültségek” – közölte Tánczos Barna.

Hangsúlyozta: ha az állam, az unió képes katalizátori szerepben elindítani a folyamatokat, sokkal egyszerűbb az átállás, “mintha Damoklész kardját helyezik a nem teljesítők feje fölé”, és büntetéseket rónak a tagállamokra, gazdákra, iparágakra. “Miniszterként azt láttam, ha vannak területek, ahol az állam megjelenik katalizátorként, az az iparág rohamosan elkezd fejlődni” – mondta, példaként az általa beindított romániai napelem-programot említve. Felidézte: mikor elindult a napelemvásárlást támogató program, alig száz cég volt az országban, amely értett a felszereléshez, míg mára hatszorosára nőtt a számuk. Tánczos Barna szerint hasonló a helyzet a műanyag palackokra bevezetett betétdíjas rendszernél is: hirtelen óriási kapacitású gyárak jelentek meg a műanyag újrahasznosítására, mert perspektívát látnak benne. “Tudják, ha a betétdíjas rendszer működik, Romániában évente 7 milliárd műanyag és alumínium palacknak biztos a becsatornázása az újrahasznosítási folyamatban” – mondta.

Hozzátette, már svájci, osztrák, szerb vállalatok is Romániából oldanák meg a nyersanyagszükségletüket.

Ezért azt mondom, hogy az állam, a közpolitikák szerepe az első, kezdeti impulzust kell biztosítsa. Az a szerepe ezeknek az intézményeknek, hogy elinduljon a fejlődés, az átállás, melyet úgy kell felépíteni közpolitika szempontjából, hogy önjáró maradjon. Hogy ne kelljen folyamatosan betenni hozzá túl sok pénzt, támogatást, különben nem fog tudni fenntarthatóan, hosszú távon működni – hangsúlyozta Tánczos Barna.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.