Az észak-európai költöző madarak jelentős része megváltoztatta költözési szokásait az elmúlt évtizedekben, egyes fajok akár egy hónappal is később indulnak délre a korábbihoz képest – idézte finn kutatók megállapítását a BBC hírportálja.
Az Észak-Európában honos víziszárnyasok közül tizenöt fajnál végeztek “népszámlálást” a Helsinki Egyetem kutatói, akik három évtized adatait elemezve értékelték a költöző madarak vándorlási szokásait. Aleksi Lehikoinen kutatásvezető irányítása alatt 1979 óta madármegfigyelő önkéntesek számlálják meg naponta a szárnyasok csapatait, amelyek Skandinávián keresztül délre tartva áthaladnak a dél-finnországi ellenőrzőponton. “A három évtizedes követés azt mutatja, hogy egyes fajok akár egy hónappal is későbbre tolták migrációs időpontjukat” – összegezte Lehikoinen. A számlált tizenöt madárfajból hat indul jelentősen később vándorútjára, ami a kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a víziszárnyasok milyen gyorsan reagálnak az éghajlatváltozásra. Más tanulmányokhoz hasonlóan a finn vizsgálat is igazolta, hogy a felszíni vizek hőmérséklete még a levegő hőmérsékleténél is nagyobb ütemben emelkedett az elmúlt időszakban, ami azzal is jár, hogy több élelem áll az északon élő madárfajok rendelkezésére ősszel is. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy egyes fajok például el sem repülnek már Nagy-Britanniába. “Csaknem az utolsó állomás vagyunk, így bizonyos fajok egyáltalán nem jönnek már, megállnak feljebb a repülőútvonalon” – magyarázta Geoff Hilton, a brit Víziszárnyasok és Vizes Élőhelyek Alapítvány (WWT) kutatója.