A Pest megyei Szadán, Szekér László tervei alapján elkészült az első olyan passzív családi ház, amely megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését

Elkészült az első magyar minősített passzív ház

A Pest megyei Szadán, Szekér László tervei alapján elkészült az első olyan passzív családi ház, amely megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését

A minősítő intézet mérései alapján az épület négyzetméterenként és évente 13 kilowattóra energiát használ fűtésre és hűtésre. A 125 négyzetméteres ház fajlagos építési költsége bruttó 230 ezer forint négyzetméterenként, alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és energiafogyasztású épület. A gáz nincs bekötve a házba, a tartalék fűtés hőtárolós villanykályha, amelynek a fogyasztása 1,5 kilowattóra, annyi, mint egy nagyobb hajszárítóé.

A passzív ház alapelve az, hogy az energia bent van az épületben, és meg kell akadályozni, hogy kijusson onnan. Európában 18 éve indult a passzív ház építés, eddig 15 ezer ház lett készen, de ezekből csak 1.100 a minősített épület. A minősítést a már említett darmstadti székhelyű Passivhaus Institut adja. Ez egy magán intézmény, amely alapvetően kutatásra jött létre, és mára nagy tudásra tett szert a témában. Benécs József energetikai szakértő bemutatta a tájékoztatón azt a kézikönyvet és szoftvert, amelyet az intézet dolgozott ki a tervezők részére, és amely ma már magyarul is hozzáférhető.

Az első minősített passzív ház határoló falai olyan polisztirol hab (hungarocell) elemekből készültek, amelyek mint a Lego kockák illeszthetők egymáshoz. Az 50 centiméter vastag kockák közepén lévő üregbe beton kerül, ez tartja a házat. Ennek a falnak a hőátbocsátása alig egynegyede egy korszerű 38 centiméter vastag, téglából épített fal hőátbocsátásának.

A ház hőszigetelését egy példával szemléltette Szekér László tervező. Amikor mínusz 10 fok volt kint, és több napja senki sem járt a házban, odabent 13 fokot mutatott a hőmérő. Miután ténykedni kezdett három ember odabent, hamarosan 16 fokra kúszott a hőmérő. Egy ember ugyan is óránként 200 watt hőenergiát ad le.

A házat – az erős téli hideg napokat kivéve – a hőcserélő fűti. Ez egy olyan berendezés, amely az elszívott használt meleg levegő hőjének több mint 90 százalékát átadja a beszívott friss levegőnek. A friss levegő egy földbe ásott csőkígyón át érkezik, így télen is plusz 15 fok körüli a hőmérséklete. Ezen már keveset kell melegíteni, nyáron pedig lehűti a házat.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.