A Pest megyei Szadán, Szekér László tervei alapján elkészült az első olyan passzív családi ház, amely megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését

Elkészült az első magyar minősített passzív ház

A Pest megyei Szadán, Szekér László tervei alapján elkészült az első olyan passzív családi ház, amely megkapta a darmstadti Passivhaus Institut minősítését

A minősítő intézet mérései alapján az épület négyzetméterenként és évente 13 kilowattóra energiát használ fűtésre és hűtésre. A 125 négyzetméteres ház fajlagos építési költsége bruttó 230 ezer forint négyzetméterenként, alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és energiafogyasztású épület. A gáz nincs bekötve a házba, a tartalék fűtés hőtárolós villanykályha, amelynek a fogyasztása 1,5 kilowattóra, annyi, mint egy nagyobb hajszárítóé.

A passzív ház alapelve az, hogy az energia bent van az épületben, és meg kell akadályozni, hogy kijusson onnan. Európában 18 éve indult a passzív ház építés, eddig 15 ezer ház lett készen, de ezekből csak 1.100 a minősített épület. A minősítést a már említett darmstadti székhelyű Passivhaus Institut adja. Ez egy magán intézmény, amely alapvetően kutatásra jött létre, és mára nagy tudásra tett szert a témában. Benécs József energetikai szakértő bemutatta a tájékoztatón azt a kézikönyvet és szoftvert, amelyet az intézet dolgozott ki a tervezők részére, és amely ma már magyarul is hozzáférhető.

Az első minősített passzív ház határoló falai olyan polisztirol hab (hungarocell) elemekből készültek, amelyek mint a Lego kockák illeszthetők egymáshoz. Az 50 centiméter vastag kockák közepén lévő üregbe beton kerül, ez tartja a házat. Ennek a falnak a hőátbocsátása alig egynegyede egy korszerű 38 centiméter vastag, téglából épített fal hőátbocsátásának.

A ház hőszigetelését egy példával szemléltette Szekér László tervező. Amikor mínusz 10 fok volt kint, és több napja senki sem járt a házban, odabent 13 fokot mutatott a hőmérő. Miután ténykedni kezdett három ember odabent, hamarosan 16 fokra kúszott a hőmérő. Egy ember ugyan is óránként 200 watt hőenergiát ad le.

A házat – az erős téli hideg napokat kivéve – a hőcserélő fűti. Ez egy olyan berendezés, amely az elszívott használt meleg levegő hőjének több mint 90 százalékát átadja a beszívott friss levegőnek. A friss levegő egy földbe ásott csőkígyón át érkezik, így télen is plusz 15 fok körüli a hőmérséklete. Ezen már keveset kell melegíteni, nyáron pedig lehűti a házat.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.