Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontja szerint 2026-tól a szén-, olaj- és gázimportőröket annak bizonyítására kell kötelezni, hogy az importált fosszilis energia is megfelel az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentését célzó uniós rendelet követelményeinek – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
A 499 szavazattal, 73 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott, a metánkibocsátás csökkentését célzó jogszabály-javaslattal kapcsolatos álláspontjukban az Európai Parlament képviselői azt írták: a rendelet hatálya terjedjen ki az olaj-, fosszilis gáz- és szénágazatból származó közvetlen metánkibocsátásra, valamint a biometán mellett a petrolkémiai ágazatra is. Az EP azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy 2025 végéig tegyen javaslatot az uniós metánkibocsátás 2030-ra vonatkozó kötelező csökkentési céljának meghatározására valamennyi érintett ágazat tekintetében. A tagállamoknak emellett nemzeti kibocsátáscsökkentési célokat kellene meghatározniuk integrált nemzeti energia- és klímatervük részeként. Az EP által támogatott, az Irány az 55 százalék elnevezésű intézkedéscsomag részét képező jogszabályra vonatkozó javaslat új követelményeket vezet be az olaj-, a gáz- és a szénágazat számára a metánkibocsátás legszigorúbb normák szerinti mérésére, jelentésére és hitelesítésére vonatkozóan is.
Az üzemeltetőknek alapos dokumentációt kell vezetniük az összes kútról és bányáról, nyomon kell követniük ezek kibocsátásait, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy működésük során megelőzzék és minimalizálják a metánkibocsátást. Bizonyos szivárgási szint fölött az üzemeltetőknek az észlelést követően haladéktalanul meg kell javítaniuk vagy le kell cserélniük minden szivárgó szerkezeti elemet. Így legkésőbb öt napon belül meg kell tenni az erre irányuló első kísérletet, a teljes javítást pedig 30 napon belül végre kell hajtani.
Tilos lesz a lefúvatás és a fáklyázás, mivel ezek légköri metánkibocsátással járnak, kivéve olyan, szűken meghatározott kivételes körülmények esetén, mint például a szerkezeti elemek kiépítése, javítása, leszerelése, biztonsága vagy tesztelése. A szénágazatban a tagállamoknak folyamatosan mérniük és jelenteniük kell a föld alatti bányák és a külszíni bányák metánkibocsátását. Nyilvános jegyzéket kell készíteniük a legalább 50 éve bezárt és felhagyott bányákról, és mérniük kell azok kibocsátását. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye szerint Tóth Edina és Gyürk András fideszes EP-képviselők hangsúlyozták: a metánszivárgások mérséklésére vonatkozó EP-javaslat éppen a jogszabály céljának hatékony megvalósítását lehetetlenítené el. A javaslatok veszélyeztetik az energiaellátás biztonságát, rezsiáremelést jelentenek, és növelik a vállalkozások bürokratikus terheit. Az energiaár-robbanásban megkerülhetetlen az EU elhibázott energia- és klímapolitikájának szerepe, ez a javaslat pedig csak tovább rontja a helyzetet – írták.
A közlemény Tóth Edina EP-képviselőt idézte, aki a hétfő esti vitában rámutatott: a metánkibocsátás csökkentését célzó uniós rendelkezések fontosak, ugyanakkor a javaslatok, különösen a brüsszeli szankciók okozta energiaválságban és a háborús inflációs környezetben, nem veszik figyelembe a tagállami sajátosságokat. “A baloldal által erőltetett csökkentési és mérési intézkedések túlzottan bürokratikusak, és jelentős pénzügyi terheket okozhatnak a vállalatoknak, ebből következően az európai családoknak is” – fogalmazott. Véleménye szerint az intézkedések átgondolatlanok, nem segítik, hanem hátráltatják a metáncsökkentési célokat. Az Európai Parlament “felelőtlen és abszurd” ötletével veszélyezteti az energiaellátás biztonságát, rezsiáremelést okozna, ezzel európai munkahelyek ezreit is veszélyezteti – tette hozzá Tóth Edina. Gyürk András szerint a rosszul megalkotott szankciók és az elhibázott brüsszeli energiapolitika miatt a családoknak és a vállalkozásoknak soha nem látott energiaárakkal kell szembesülniük. Kijelentette: a szükséges segítség helyett Brüsszel és a baloldal csak újabb szankciókban és átgondolatlan intézkedésekben gondolkozik. “Az európai energiaszektor a globális metánkibocsátás mintegy 1 százalékát adja. Ezért a valódi klímavédelemhez az abszurd és kioktató javaslatok helyett széleskörű, kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi összefogásra van szükség” – fogalmazott Gyürk András. Hozzátette: fel kell tárni és meg kell szüntetni a metánszivárgásokat, de ez csak együttes erővel, közösen sikerülhet.