Eurobarométer: az emelkedő árak és az infláció, a nemzetközi helyzet, a bevándorlás és az éghajlatváltozás okozzák a legnagyobb aggodalmat

Az európaiak számára az emelkedő árak és az infláció, a nemzetközi helyzet, a bevándorlás és az éghajlatváltozás okozzák a legnagyobb aggodalmat – derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint az európaiak 27 százaléka gondolja úgy, hogy az emelkedő árak, az infláció és növekvő megélhetési költségek az EU előtt álló legfontosabb kihívások. Aggodalomra ad okot továbbá a nemzetközi helyzet (25 százalék), majd a bevándorlás (24 százalék) és az éghajlatváltozás (22 százalék). Az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak 7 százalékponttal 12 százalékra csökkentek. Tízből nyolc uniós állampolgár gondolja úgy, hogy az EU-nak jelentős beruházásokat kellene eszközölnie a megújuló energiákba, például a szél- és napenergiába (85 százalék), és hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenti az EU-n kívüli energiatermelőktől való függőséget (82 százalék). A megkérdezettek 80 százaléka véli úgy, hogy az uniós tagállamoknak közösen kellene vásárolniuk az energiát más országoktól, hogy jobb árat érjenek el. A válaszadók 81 százaléka egyetért azzal, hogy az olaj- és gázimport csökkentése és a megújuló energiába való beruházás fontos az általános biztonság szempontjából, 82 százalékuk pedig úgy véli, hogy az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét.

Az európaiak 88 százaléka támogatja az ukrajnai háború által sújtottaknak nyújtott humanitárius támogatást, 86 százalékuk pedig egyetért a háború elől menekülők befogadásával. 75 százalékuk helyesli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi hozzájárulást, 72 százalékuk pedig támogatja az orosz kormány, vállalatok és magánszemélyek elleni gazdasági szankciókat. Emellett 66 százalék azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az orosz állami tulajdonú médiát, például a Szputnyikot és a Russia Today-t, be kell tiltani az EU-ban, és 64 százalék támogatja az Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzésének és szállításának finanszírozását. Összességében a válaszadók 56 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz invázióra adott uniós válasszal, 54 százalékuk pedig nemzeti kormányuk válaszával. Az erősebb európai védelem erősítését az európaiak 77 százaléka támogatja, és 80 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy fokozni kell az uniós szintű védelmi együttműködést. 77 százalék véli úgy, hogy jobban össze kellene hangolni a tagállamoknak a katonai felszerelések beszerzését, 69 százalék szeretné, ha az EU megerősítené katonai felszerelések gyártási kapacitását, 66 százalék szerint pedig általánosságban kellene több pénzt költeni védelemre az EU-ban.

A válaszadók 45 százaléka szerint az európai gazdaság helyzete jó, némileg felülmúlva az azt rossznak vélők arányát (44 százalék). A megkérdezettek 40 százaléka saját országa gazdasági helyzetét tartja jónak, 58 százalékuk pedig rossznak. Az európaiak 55 százaléka gondolja úgy, hogy a 800 milliárd euró értékű uniós helyreállítási terv, a Next Generation EU hatékony intézkedés lehet a jelenlegi gazdasági kihívások kezelésére. Az euróövezetben a közös valuta támogatottsága 78 százalékos, az EU egészét tekintve valamivel alacsonyabb, 71 százalékos. Az EU általános megítélését tekintve: az európai lakosság 47 százaléka bízik az EU-ban, míg 32 százaléka inkább a nemzeti kormányokban. 45 százalék azok aránya, akik általában nem bíznak az Európai Unióban. Az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 18 százalékának negatív és 37 százalékának semleges képe van az EU-ról. A pozitív megítélés minden tagállamban felülmúlja a negatívakat – olvasható a felmérésben. Az uniós válaszadók 63 százaléka optimista, 34 százaléka pedig pesszimista az EU jövőjét illetően. Az európaiak 77 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-nak partnerségeket kell kiépítenie az EU-n kívüli országokkal a fenntartható infrastruktúrába való beruházás, valamint az emberek és országok összekapcsolása érdekében. Emellett 69 százalékuk véli úgy, hogy az EU elegendő hatalommal és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megvédje gazdasági érdekeit globális szinten.

Az uniós felmérés Magyarországgal kapcsolatban azt mutatja, hogy a magyarok 87 százaléka támogatja, hogy az EU többet fektessen a megújuló energiahordozókba. A magyar megkérdezettek 86 százaléka támogatja, hogy az EU humanitárius segélyt nyújtson a háború sújtotta ukrán lakosságnak. A magyarok 81 százaléka támogatja a háború elől menekülők befogadását, 60 százalékuk támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítség folyósítását. A magyarok 59 százaléka ért egyet az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésével, 56 százalékuk az orosz állami média uniós sugárzásának betiltását, és 44 százalékuk az Ukrajnának szánt katonai támogatás nyújtását. A magyarok 82 százaléka ért egyet azzal, hogy az EU-nak erős partnerségeket kell kialakítania a nem uniós országokkal a közös kihívások kezelésére, és 77 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU képes megvédeni gazdasági érdekeit a világban. Az EU gazdasági helyzetét a magyar válaszadók 52 százaléka ítéli jónak és 43 százalékuk rossznak. A magyarok 36 százaléka szerint jó az országa gazdasága, míg 63 százalékuk nem ér egyet ezzel az állítással. Végezetül 53 százalék azon magyarok aránya, akik bíznak az uniós intézményekben, és 41 százalék azoké, akik nem. A felmérésben 27 tagállamban 26 425 uniós állampolgárt kérdeztek meg május 31. és június 21. között.

 

Ajánlott tartalom

Sokan kaptak alacsonyabb értékű gázszámlákat a naparányos kedvezményelosztás jóvoltából

A kormány a rendkívüli kihívások ellenére, a háborús időkben is fenntartja a rezsicsökkentést. Továbbra is a magyar családok jutnak a legolcsóbban földgázhoz és áramhoz az Európai Unióban. A kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rezsiköltségek érdekében az MVM az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben áprilistól bevezette a naparányos számlázási rendszert. A kedvezményes mennyiségek kiegyensúlyozottabb elosztásának köszönhetően az elmúlt három hónapban több mint 104 ezer lakossági fogyasztó mentesült összesen több mint 10 milliárd forint megfizetése alól - jelentette be Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos kedden az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.