Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt – derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. században – írja a The Guardian. A jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi.
A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent, a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött. A korallzátonyok alapvető élelemforrást jelentenek világszerte többmillió ember, különösen a szigetek őslakos közösségei számára, ahol a halak jelentik az állati fehérjék elsőszámú forrását. A kutatók szerint a visszaesés miatt növekszik az élelmiszerstabilitás csökkenése miatti aggodalom. Bár a 3582 zátonyról szóló adathalmaz csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a globális trend folytatódik a korallfehéredés, a betegségek és az élőhelyek megzavarása miatt. A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, hogy bár országos szinten régóta észlelték a korallzátonyok ökoszisztémáinak csökkenését, meglepő a globális csökkenés mértéke.

A szakértő szerint a korallzátonyok a bolygó legérzékenyebb ökoszisztémái, és ezek az elsők, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatásait. A legnagyobb visszaesés Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt. A fajok összetétele is megváltozott bizonyos területeken: csökkent a hőmérsékletre érzékeny fajok száma, dominánssá váltak az ellenállóbb fajok. A karibi térségben a korallzátonyok kiterjedése évente mintegy 0,25 százalékkal csökkent, 2017-ben a tengerfenéknek csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok. “Az elmúlt években a karibi zátonyokat hurrikánok és új betegségek pusztították, mindkettő az óceán melegedéséhez köthető” – mondta John Bruno, az Észak-Karolinai Egyetem tengerbiológusa, a kutatás társszerzője.

Ajánlott tartalom

Kémiai molekulákból kiindulva teremtene életet Szathmáry Eörs három külföldi kutatótársával

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.