Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A 9 millió négyzetkilométeres Szahara a Föld legnagyobb sivataga. Az eddigi elméletek szerint 2-3 millió éve kezdődhetett a terület elsivatagosodása, amikor az északi féltekén megkezdődtek az eljegesedési ciklusok.
Zhongshi Zhang, a tanulmány társszerzője szerint az utóbbi években gyűjtött adatok megkérdőjelezik a Szahara korával kapcsolatos nézeteket. Egy évtizede Csádban őskori homoklerakódásokat találtak, amelyek korát 7 millió évesre becsülték. Az Észak-Afrika partjainál vett fenéküledék-mintákban talált por- és pollenmaradványok is arra utalnak, hogy a térségben 8 millió éve kezdett szárazabbá válni az éghajlat.
Azt nem tudták, mi indította el az elsivatagosodás folyamatát. A térségben nem képződtek hegységek, amik befolyásolták volna az éghajlatot. A tudósok a légkör megváltozott szén-dioxid-koncentrációjának változását tartották valószínűnek, de azt sem zárták ki, hogy a távoli múltban esetleg módosulhatott a Föld pályája.
A most elvégzett szimulációk kimutatták, hogy a klímaváltozást lemeztektonikai mozgások okozták. 7-11 millió éve észak felé mozdult el az Afrikai kőzetlemez, kiemelkedett az Arab-félsziget. A tektonikai folyamatok miatt zsugorodni kezdett az ősi Gondwana és Laurázsia kontinenst egymástól elválasztó Tethys-óceán – ebből mára csak a Földközi-, a Fekete-, valamint a Kaszpi-tenger maradt fenn.
Mivel a geológiai folyamatok miatt gyengült az Atlanti-óceán felől csapadékot hozó nyári afrikai monszun, a csapadékzóna dél felé tolódott, így Észak-Afrika időjárása az Arab-félsziget kiemelkedésével elkezdett szárazabbá válni.
