Egy évvel ezelőtt India bejelentette, hogy az éghajlati cselekvési tervei között nagy szerepet szán a napenergiával kapcsolatos beruházásoknak. Ám a közzététel óta újabb információk nem láttak napvilágot.

India nagyratörő tervei

Egy évvel ezelőtt India bejelentette, hogy az éghajlati cselekvési tervei között nagy szerepet szán a napenergiával kapcsolatos beruházásoknak. Ám a közzététel óta újabb információk nem láttak napvilágot.

Egészen tegnapig, amikor is a Worldwatch Institute arról adott hírt, hogy egy indiai újság, a The Hindu oldalain a napenergiával foglalkozó nemzeti terv másolatai jelentek meg.
A kiszivárgott dokumentum szerint az indiai „napenergia misszió” keretein belül kisméretű fényelektromos panelek, napelemes világítási rendszerek, és kereskedelmi léptékű napenergia-erőművek telepítésével képzelik el a költségcsökkentést és a hazai napenergia-gyártás ösztönzését. Városi és vidéki területeken egyaránt terveznek különböző nagyságrendű projekteket a lakossági és kereskedelmi piac kielégítése érdekében. A tervben a szoláris termikus villamosenergia-termelés is szerepet kap, melynek célja a villamosenergia-hálózattal való paritás elérése 2020-ra, ezt kiterjesztve 2050-re a teljes energia-infrastruktúrára.


India jelenleg telepített napenergia-kapacitása mindössze 3 megawatt a „misszió” ezt 20.000 megawattra bővítené 2020-ra, a 2030-ig tartó második hullámban 100.000 megawattra, míg a végső, 2050-re előirányzott harmadik etapban 200.000 megawattra. A projekt egyes részei külön-külön is nagy előrelépést jelentenek az országnak, fokozatosan meghaladva a nukleáris energiatermelés mértékét, összességében pedig az egyik legnagyobb, napenergiát hasznosító beruházás lenne.
A gigantikus elképzelés finanszírozási szükségletei is hasonlóan gigantikusak. Az Energia [R] evolution jelentése alapján 2050-ben India villamosenergiája 69, valamint fűtési és hűtési igényeinek 70%-át tudná biztosítani, ám ehhez 154 milliárd $-t kell a projektbe invesztálni.
A megjelentetett dokumentum 18-22 millió $-os állami beruházásokról tesz említést, feltehetően a további források nemzetközi finanszírozási mechanizmusok által lesznek előteremtve.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.