Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az Absolut Vodka hazájában, Svédország déli tengerpartjához közel egy 80 000 fős város megoldotta, amire a világ összes metropolisza csak vágyik: megújuló energiákból látják el magukat.
A város környékén működik a svéd élelmiszeripari szektor jelentős része, így érthető, hogy az agro-szemétből energiát állítanak elő. A krumpli héj, az állati ürülék, a használt háztartási olaj, a lapos keksz és a sertésbél is a helyi erőműben végzi, ahol biogázzá alakítják ezeket az anyagokat. A keletkező hőenergiát és elektromosságot a házak fűtésére és áramellátására használják. Finomított formában pedig gépjármű-üzemanyagként végzi a biogáz. (A városban benzinkutat helyettesítő biogáz-állomás is található.) Nem megy pocsékba a fatörmelék sem. Sőt a régi szeméttelepből és ipari szennyvíz-tóból felszálló gázokat is energiává alakítják, sorolta a példákat a New York Times helyszíni tudósítása. Kristianstad azért figyelemreméltó példa, mert az Unión belül főleg a szél- és napenergia-hálózatok kiépítésére terelődött eddig a hangsúly. De sok agrár-intenzív régióban a biomassza alkalmazása is fontos alkotóelem lehet az energia-előállításban. Az 1993-ban üzembe helyezett kristianstadi biogáz-erőműbe díjfizetés fejében hordhatják hulladékukat a gazdák és a helyi élelmiszeripari vállalatok. Vagyis az energia-előállítás kétszeresen is bevételt hoz a városi költségvetésnek (nemcsak a létrehozott biogáz értékesítésével).
Biogáz-erőművek
Németországban például 5000 biogáz-erőmű működik, sok közülük családi kezdeményezés egy-egy nagyobb farmon. A nagyságrendekkel nagyobb területű USA-ban viszont csak 151 biogáz-üzem létezik (többségük főleg ürüléket használ, állítja a New York Times). Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint további 8000 farmon van olyan mennyiségű agrárszemét-képződés, hogy elférne ott egy kis biogáz-üzem. A kivitelezési költségek azonban magasak, és az állami támogatás hiánya sem segített az ügyön. Kaliforniában két energiacég nyújtott be engedély-kérelmet az államnak biogáz-üzem építésére. A megtermelt gázt tisztítás után a földgázhálózatba juttatnák.
A biogáz gyártása kevesebb égéssel és füsttel jár, mint a széntüzelésű erőművek működése, ezért kapóra jönnek az energiacégek számára, hogy megfeleljenek az emisszió-csökkentés törvényi kívánalmainak.
A mezőgazdasági hulladék, törmelék és ürülék felhasználása szintén ÜHG-kibocsátástól óvja meg a környezetet. A rothadó ürülék és hulladék ugyanis metánt bocsát ki magából, ami hússzor(!) erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid! A gondatlanul kezelt ürülék pedig idővel belemosódna a közeli patakokba és az ivóvízkészleteket szennyezné. Az új bioerőművek felépítése és az energiahálózat regionális átalakítása Kristianstadban felére csökkentette a körzet üzemanyag-használatát. Az ÜHG-kibocsátás 25 %-kal mérséklődött 2000 óta.
Megtakarítások
A központi biogáz-hálózat felépítése 144 millió dollárba került, nagy részét állami támogatásokból fedezték. A város évente 3,2 millió dollárt költ az önkormányzati tulajdonú épületek fűtésére és áramellátására. A hagyományos, fosszilis energiákkal ez 7 millióba került. Biogázzal futnak az utakon az önkormányzati kocsik, buszok és teherautók is. Ezért mintegy 1,89 millió literrel kevesebb benzint kell beszerezniük éves szinten. A biogáz előállítása 20 %-kal olcsóbb, mint a fosszilis üzemanyagé. Az átállásnak egyetlen (fontos) hátulütője van: a biogázzal működő autók drágábbak. Körülbelül 4000 dollárral, vagyis 777 000 forinttal többe kerülnek, mint hagyományos járművek. A svéd városatyák azt remélik, hogy Kristianstad 2020-ra egyáltalán nem igényel majd fosszilis energiákat és az ÜHG-kibocsátás az 1990-es bázisévhez képest 40 %-kal alacsonyabb lesz.
Fejlődő hulladékkezelés
Évente 108 milliárd dollárnyi új befektetés kellene a hulladékkezelési ágazatban ahhoz, hogy 2050-re megháromszorozódjon az újrahasznosított mennyiség és 85 százalékkal csökkentsük a szeméttelepekre jutó hulladékmennyiséget, vagyis minél több hulladék mozogjon az újrahasznosítás körkörös áramlatában. Ezzel felére csökkenhetne a hulladékképződés ökológiai lábnyoma. Egyelőre csak a keletkező hulladék 25 százaléka kerül feldolgozásra. A következő 20 évben duplájára nő az újrahasznosítás ökológiai lábnyoma, s az energiával kapcsolatos emisszió 30 százalékát teszi majd ki – eme ökológiailag kedvezőtlen trend megfékezésére és megfordítására lenne szükség a befektetésekre. Brazíliában az újrahasznosítás már most évi 2 milliárd dolláros forgalmú ágazat, és évente 10 millió tonna üvegházgáz kibocsátásának veszi elejét, állítja az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
