A magyar gazdaság relatív energiaigényessége 2009-ben 1,5 százalékkal tovább csökkent, azaz ilyen arányban javult az energiafelhasználás hatékonysága a gazdaságban - olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2009 című kiadványából.

Javult tavaly a magyar gazdaságban az energiahatékonyság

A magyar gazdaság relatív energiaigényessége 2009-ben 1,5 százalékkal tovább csökkent, azaz ilyen arányban javult az energiafelhasználás hatékonysága a gazdaságban – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2009 című kiadványából.

A KSH megjegyzi, hogy a hatékonyság 1997 óta növekedett,  2005 kivételével.
A fogyasztási főcsoportok közül a háztartási energia árindexe az utóbbi években legalább kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a fogyasztói áraké átlagosan – állapítja meg a KSH.
Az ország energiafelhasználása 2005 után hullámzóan alakult, kismértékű csökkenés és növekedés követte egymást, amit  nagymértékben a meteorológiai tényezők magyaráznak.
Tavaly, 2009-ben 1040 petajolue energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 7,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, ami a gazdasági válság következménye.

Az elmúlt évben az energiaforrások 38 százaléka volt belföldi termelés, 62 százaléka import, míg a megelőző két évben – 2007-2008-ban ez az arány 33-67 százalék volt.
A szén és a kőolaj termelése 8,2, illetve 2,4 százalékkal csökkent 2009-ben egy év alatt.  A földgáz kitermelése pedig egy százalékkal nőtt, míg az atomerőmű áramtermelése 4,1 százalékkal volt több 2009-ben az egy évvel korábbinál.
A megújuló energiaforrások (víz- és szélerőművi villamos energia, tűzifa és az egyéb megújuló energia) termelése gyorsuló ütemben emelkedik, és 2009-ben az energiafelhasználás 7,5 százalékát adták, ami alig marad el az Európai Unió 2008. évi 8 százalékos mutatójától.

Az energiahordozó-behozatal – fűtőérték alapján számolva 2009-ben 15 százalékkal csökkent. A behozatal közel felét kitevő kőolaj és kőolajtermékek importja 14 százalékkal esett vissza, a 45 százalékos részarányt képviselő földgáz importja 16 százalékkal lett kevesebb.
A nettó áramimport egy év alatt 42 százalékkal emelkedett. A kivitel az összes energiaforrás  9 százalékát tette ki.
A KSH közzétette az GDP egységre jutó energiafelhasználás európai uniós összehasonlítását nem a tavalyi, hanem a 2008. évi alapján. Eszerint Magyarországon a vásárlóerő paritáson számolt GDP egységére jutó energiafelhasználás 17 százalékkal volt magasabb az EU átlagánál, ami jobb többek között a szlovák, a cseh és a lengyel adatnál.

Ajánlott tartalom

Szeptemberben csúcsot döntött a villamos energia ára

Szeptemberben a villamos energia másnapi piac árai historikus magasságokba emelkedtek – olvasható a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi villamos energia piacmonitoring riportjában.