Kanada tovább folytatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében hozott intézkedéseit, és a jelenlegi kormány bejelentette, hogy az amerikaihoz hasonló cap-and-trade rendszer kidolgozásán fáradoznak.

Kanada egyesítené erőit Amerikával egy multinacionális cap-and-trade rendszer érdekében

Kanada tovább folytatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében hozott intézkedéseit, és a jelenlegi kormány bejelentette, hogy az amerikaihoz hasonló cap-and-trade rendszer kidolgozásán fáradoznak.

Reményeik szerint a két rendszer későbbi összekapcsolásával egy multinacionális, sikeres, piaci alapú megoldást hoznak létre az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként. Jim Prentice, Kanada környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy a legfontosabb feladatokon már javában dolgoznak, néhány kontinentális kérdés vár még pontosításra. A minél hamarabbi eredmény érdekében folyamatos kapcsolatban áll Washingtonnal.
A „plafon és kereskedelem” elvén működő kibocsátási jogokat tartalmazó rendszerben maximalizálják a kibocsátás mértékét. A résztvevő gazdálkodó egységeknek minimum a meghatározott szintre kell csökkenteniük a kibocsátást, s a beruházások sikerének megfelelő kvótát kapnak a kormánytól, melyekkel később szabadon kereskedhetnek. A meghatározott megfelelési időszak végeztével ellenőrzik az egységek kibocsátását, és azt, hogy az ennek megfelelő mennyiségű kvótával rendelkeznek-e.

Kanada az EU-val is szoros együttműködésben van, miután az EU januárban bejelentette a globális kvóta-piacra vonatkozó elképzeléseit, melynek egyik legfontosabb kívánalma lenne az amerikai rendszer megvalósulása.
Az Államokban nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel az ötletet, az ellenzők szerint ez hatalmas pénzügyi terhet jelentene a lakosságnak. A kérdéssel foglalkozó tanulmány azonban kimutatta, hogy a csomag hosszú távú hatásai épp ellenkezőleg alakulnának. 2030-ra az ország szén-dioxid-kibocsátása 56%-kal csökkenne, és a csomagban foglalt energiahatékonyságot növelő intézkedéseknek köszönhetően 2020-ra 300, 2030-ra pedig 900$-ral kurtítanák meg a családok számláit.

„A lakossági számlák mindenképp csökkeni fognak, még a villamosenergia és benzin árának növekedése ellenére is. A családok évi 900, míg a vállalkozások együttvéve közel 130 milliárd $-t takarítanak meg 2030-ban. A háztartások és vállalkozások minden régióban, még a szénfüggő területeken is, alacsonyabb energiaszámlákkal számolhatnak. Az új közlekedéspolitika tisztább autókat, üzemanyagokat és fejlettebb szállítási lehetőségeket biztosít; az energiapolitika hatékonyabb berendezéseket és épületeket inspirál, a megújuló energiák és a földgáz kedvezőbb termelését egyaránt ösztönözve, míg a „plafon és kereskedelem” rendszere biztosítja a kibocsátás, és ezáltal, a globális felmelegedés hatásainak csökkentését”.
A csomag előnyei, és a számlacsökkenés, a felmérés alapján, 2013-tól lesznek érezhetőek, ugyanis a bevezetést követő években a nagyobb léptékű tiszta energia beruházásoknak megfelelően, a számlák is növekedni fognak.

Ajánlott tartalom

Hűvösebb ház, forró udvar: miért érdemes a kertet is bevonni az energetikai felújításba?

Egy új homlokzati szigetelés, korszerű nyílászárók és modern klímaberendezés sokat javíthat az otthon energiahatékonyságán. De mi történik, ha a ház ugyan kellemesen hűvös, a teraszon mégsem lehet megmaradni, az udvar pedig délutánra szinte ontja magából a meleget? A probléma gyakran nem az épületben, hanem annak közvetlen környezetében keresendő. A kert kialakítása, a burkolatok, a növényzet és az árnyékolás ugyanis a lakókomfortot, sőt bizonyos esetekben a hűtési energiaigényt is befolyásolhatják.