Klímaváltozás

A klímaváltozáshoz tartozó mozgalom túlnõ az embereken, de akár tetszik, akár nem, a globális felmelegedés legnagyobb szószólója Al Gore.

Tízből közel hét amerikai hiszi, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az éghajlat felmelegedésére utaló adatokat – derül ki egy friss felmérésből. Az Egyesült Államokban sokan vélik úgy, hogy a veszélyeket eltúlozzák, és nem szükséges azonnali választ adni a problémára.

Az ország képtelen teljesíteni a koppenhágai klímacsúcson tett vállalásait.

Az Európai Bizottság további milliókkal támogatná az Afrika szarván éhínségtől és aszálytól szenvedőket. Jelenleg naponta több mint 3 ezer szomáliai lépi át a határt abban a reményben, hogy ételt és biztonságot találjon Etiópiában és Kenyában.

Láng István akadémikus szerint buta dolog megkérdezni, zajlik-e a klímaváltozás: az éghajlat mindig is változott, és változni is fog - a kérdés a mérték. Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. Fel kell készülnünk a klímaváltozás hatásaira, amit pedig nem tudunk elhárítani, azt meg kell tanulnunk eltűrni.

Az északi-sarkvidéki jégben és hóban felhalmozódott növényvédő szerek és más szennyező anyagok a légkörbe kerülnek az általános klímaváltozás hatására egy vasárnap közzétett tanulmány szerint.

Az Antarktiszon végzett geológiai fúrások szerint a sarkkör egyszer már átvészelt egy globális felmelegedést. 100 millió évvel ezelőtt ugyanis a Déli-pólus inkább a trópusokra emlékeztetett, mint a fagyok birodalmára.

Az erdőknek fontos szerepet kell kapniuk a klímavédelemben, de jelenleg csak arra elegendők, hogy ellensúlyozzák az erdőirtás miatt keletkező káros hatásokat.A bolygó erdős területei - a sarkvidéktől a mérsékelt égövön át a trópusokig - évente 2,4 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el, az erdőirtás ezzel szemben 2,9 milliárd tonna károsanyag-kibocsátással jár.

Kevés kivételtől eltekintve világszerte olvadnak a gleccserek. Az olvadásnak pedig nemcsak globális, hanem konkrét és veszedelmes helyi következményei is lehetnek – derül ki egy osztrák kutatásból.

Az éghajlati adatok 19. század végén megkezdődött hivatalos feljegyzése óta a tavalyi bizonyult az eddig mért két legforróbb év egyikének világszerte - derült ki egy friss jelentésből.