Hidrogén, üzemanyagcella

Egy ausztrál egyetem mutatta be, hogy már ma is tudnánk hidrogéncellás bringákkal közlekedni.

Hatezer üzemanyagcellás jármű és 35 töltőállomás 2020-ig. Ami nálunk utópiának hangzik, a világ más táján nem is egy ország, hanem mindössze egy város célkitűzése. Tokió rendezi a 2020-as olimpiát, amelyre vízgőzt eregető autókkal is készül.

Összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes az üzemanyagcellás járművekről. Miközben napjaink szenzációja közlekedési szempontból még mindig a Tesla, addig Japán legnagyobb autógyártói egy másfajta tiszta üzemanyagforrással, a hidrogénnel kísérleteznek. A Toyota 57 500 dolláros Mirai autója jövőre már kapható Amerikában, a Honda pedig 2016-ban dobja piacra a saját FCV-jét.

A világ legnépszerűbb, legvékonyabb, legerősebb és legkevésbé átjárható anyaga a grafén, és most felfedezték, hogy a protonok könnyen át tudnak jutni rajta. Ez nagy változást hozhat az üzemanyagcellák működésében. A grafén membránok segítségével a levegőből tudunk kivonni hidrogéngázt, amivel elektromos áram termelhető - írja Marcelo Lozada-Hidalgo és Andre Geim a tanulmányában. (Geim és munkatársai fedezték fel a grafént 2004-ben, és ezért 2010-ben Nobel-díjat kaptak.)

Az eddigi legerősebb Golf kombi után most bemutatkozott a legtisztább üzemű is: a Volkswagen Golf SportWagen HyMotion villanymotorját fedélzeti üzemanyagcella látja el elektromos árammal.

Hamarosan piacra kerül Európában a Toyota első szériagyártású, üzemanyagcellás gépkocsija. Nem fognak keresni rajta pénzt, sőt.

A hidrogénhajtású modellek fejlesztésében egyre több gyártó lát potenciált. A Toyota például már a japán ralibajnokságban is indult az FCV-vel. A Hondát is kifejezetten érdekli a jövőbemutató megoldás, amit a kisszériában már piacra is dobott FCX Clarity modelljük is jól mutat. Ezúttal azonban egy napelemmel működő, hidrogén előállítására és töltésére is alkalmas állomás felállításával hívták fel magukra a figyelmet.

A kísérleti B-osztályt a közúti forgalomban tesztelik 2010 óta, és eddig remekül helyt állt.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a jövő autóit semmivel sem lesz nehezebb tankolni, mint a maiakat. Sőt.

Noha a Toyota és a BMW együttműködése kapcsán leginkább az új sportautó építése merül fel, a két gyártó a zöld autók tekintetében is közösködik. A japánok és a bajorok tüzelőanyag-cellás rendszert fejlesztenek együtt az élménymodell mellett, amelyet a Toyota FCV után a BMW i3-ba szerelve köszönthetünk majd.