Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A madárgyűrűzés feltalálása Hans Mortensen nevéhez kötődik. A technika segítségével megbízható adatokat kapni arról, honnan jönnek és hová mennek a madarak.
A gyűrűs módszer nehézsége, hogy a felgyűrűzés után ismét be kell fogni a madarakat. A Magyar Madártani Egyesület új projektje azonban megkönnyíti a vizsgálatokat: a gólyákra felszerelt új jeladók olyan korszerű eszközök, amelyekkel a madarak teljes útvonalának tér- és időbeli mintázatát le lehet követni addig, amíg a jeladó működik. A vonuló madarak két csoportra oszthatók: obligát és fakultatív vonulókra, a nem vonuló madárfajokat állandó madaraknak nevezik. A Magyar Madártani Egyesület által kifejlesztett új módszer segítségével a madarakat nem kell újra befogni annak érdekében, hogy információt szerezzenek a kutatók az útvonalukról. A gólyákon kívül más madarak esetében is indultak hasonló projektek: egy nagy létszámú nemzetközi csapat a kerecsensólyom, a kékvércse, a parlagi sas és más nagyragadozók útvonalát vizsgálja hasonló jeladók segítségével. Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő c. műsorának vendége Csörgő Tibor, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnöke szerint a madárvonulást nehezen lehet definiálni, mivel sokféle lehet. Alapvetően rendszeres, időzített, szabályozott helyváltoztatást jelent. Sokszor egy belső genetikai szabályozás indítja be, de külső tényezők is szerepet játszanak benne. Meghatározó szempont, hogy az adott egyed hol talál magának táplálékot, és ezt az információt adja tovább utódainak. A vonulás oka tehát a táplálékkeresés. A klímaváltozás mellett az emberi beavatkozás, a városok is befolyással vannak a madarak vonulására. Mivel az elsősorban táplálékfüggő, és a nagyvárosokban sok madárfaj könnyen talál táplálékot télen is, ezért sok gólya és a fekete rigók manapság már áttelelnek.