Mégsem nyeli el a víz a Csendes-óceán kis szigeteit?

Kétségbe vonták újabb kutatások, hogy az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengervíz lassan elnyelné a Csendes-óceán apró szigeteit.

Tudósok 27 alacsonyan fekvő szigetet vizsgálata után fogalmazták meg kételyeiket – derült ki a The New Scientist című tudományos folyóiratban közölt cikkből. A szakemberek 60 évvel ezelőtti légi felvételeket hasonlítottak össze friss műholdképekkel
Az elemzés a korábban feltételezettekkel szemben azt mutatta, hogy a 27 szigetből mindössze négynek a területe zsugorodott, noha a tengerszint 12 centiméterrel emelkedett az utóbbi hat évtizedben. A fennmaradó 23 sziget fele ugyanolyan méretű maradt, míg másik felének a területe még gyarapodott is.

Mindez arra utal, hogy a szigetek másként reagálnak az éghajlatváltozásra és az emelkedő vízszintre.
“Eredményeinkből kiderül, nincs olyan modell, amely alkalmazható az összes forgatókönyvre – mondta Paul Kench, az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatója. – Fontos lenne, hogy sokrétű vita folyjon az éghajlatváltozás hatásairól, semmint hogy egyszerűen kijelentsük: a tengerszint emelkedik, és az összes sziget el fog tűnni”.
A tanulmányban foglaltak szerint néhány sziget területe annak köszönhetően nőtt, hogy a hullámok, áramlatok és a szél a közeli korallzátonyokról a partra sodorták a koralltörmelékeket.

Kench szerint a ciklonok és viharok – amelyek az éghajlatváltozással várhatóan gyakoribbá válnak – sokszor fontos szerepet játszanak a szigetek tengerszint feletti magasságának emelkedésében. “Amikor a hullámok magasra csapnak, korallt sodornak magukkal a zátonyokról és a part közeléből, majd a szigetek felszínén rakják le őket. Tehát természetes folyamat gondoskodik a szigetek növekedéséről, és sok esetben ennek révén lépést tudnak tartani a tengerszint elkövetkező száz évre jósolt emelkedésével” – magyarázta az új-zélandi kutató.
Azt azonban kiemelte, hogy vizsgálatuk a Csendes-óceánon fekvő 20 ezer szigetből mindössze 27-re terjedt ki, a pontosabb irányzatok megállapításához sokkal több kutatásra van szükség.

Korábban arról szóltak a hírek, hogy a csendes-óceáni térség alacsonyan fekvő szigetországai – például Kiribati és Tuvalu – fokozódó gondokkal szembesülnek az emelkedő vízszint miatt. Ezalatt olyan nehézségeket értettek, mint a kárba veszett termés és a szennyezett víz. A kedvezőtlen helyzet miatt még az is szóba került, hogy az ott élőket más országok fogadnák be.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.