Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Egyesült Arab Emírségek szubtrópusi éghajlatú területein a nyári hónapokban a hőmérséklet a plusz 40°C-ot is elérheti, míg az éves átlagos csapadék csupán 10 cm.
Ennek ellenére az 1950-es évek második felében előkelő luxuslakosztályok, felhőkarcolók és zöldellő kertek emelkedtek ki a homokból, hatalmas mennyiségű víz felhasználásával. A CNN értesülései szerint ez a mennyiség könnyen eléri a napi 550 litert, és így az Emirátus fejenkénti vízfogyasztása meghaladja bármelyik más országét szerte a világon. Ivano Iannelli, a dubaji CCE (Carbon Center of Excellence) ügyvezető igazgatója szerint az is közrejátszik többek között, hogy a nagy hőségben a víz nagyon gyorsan elpárolog. És ha ehhez hozzáadjuk még a gyakran előforduló széles medencéket és szökőkutakat, a klímarendszereket és a nagy kerteket, melyeket akár naponta négyszer is meg kell öntözni, akkor nem túl nehéz megmagyarázni a nagy vízfelhasználást. „A víz sótalanítása rendkívül energiaigényes folyamat” – magyarázza Iannelli. „Becsléseink szerint közel négy tonnányi szén-dioxid kerül a levegőbe minden millió gallonnyi (azaz minden 3,8 millió liternyi) előállított tiszta vízzel.”
Ehhez képest a Nyugat-Európában használatos, a föld felszíne alól való vízkinyerés folyamata csupán másfél tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős ugyanannyi mennyiségű víz esetén. És habár a Föld más területein (például Ausztráliában és Texasban) is a sós vízből nyernek tiszta vizet, az Egyesült Arab Emírségek még mindig vezetnek: 50%-a a világon lezajló összes sótalanítási folyamatnak ezen a területen történik. Dr. Mohammad Dawoud, az Abu Dhabi-i Környezetvédelmi Bizottság tagja aggodalmát fejezte ki a jövő generáció vízkészletei és energiatartalékai iránt. Azonban Dawoud abban bízik, hogy a napenergia és az ország 30 napelem-telepe alternatív megoldást nyújthat a hatalmas sótalanítási igények fedezésére. „Egyáltalán nem kerül sor szén-dioxid kibocsátásra, hogyha fotovoltaikus napelemekkel termelünk energiát – az elektromos áramot aztán a sótalanító telepek működtetéséhez használhatjuk fel, hogy így tiszta vizet állíthassunk elő” – magyarázza Dawoud.
Azonban Iannelli nincs meggyőződve arról, hogy ez az alternatíva helyettesítheti a jelenlegi rendszert. Szerinte egyrészt a mai napelemek még túl alacsony teljesítményre képesek, másrészt a sivatagi homok és a magas hőmérséklet gátolja megfelelő működésüket. Ehelyett inkább a vízfelhasználás szabályozása mellett foglal álláspontot. „Nincs szinte semmilyen korlátozás a víz- illetve az energiafogyasztásra, sem lefektetett alapkövetelmények a vízfogyasztó berendezésekre nézve, […] és nagyon kevés energiakövetelmény az épületek szempontjából” – teszi hozzá. „Mostantól bármit is teszünk, annak költségtakarékosnak, ‘karcsúnak’ és tisztának kell lennie.”
