A jövőben Európában egyre több lesz a por, és egyre kevesebb a csapadék, ez pedig a napelemekre is hathat.

Mi történik a poros napelemekkel? Erdélyi kutatók vizsgálták meg!

A jövőben Európában egyre több lesz a por, és egyre kevesebb a csapadék, ez pedig a napelemekre is hathat.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A Brassói Erdélyi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a különösen vastag porrétegek milyen hatással vannak a különböző fotovoltaikus technológiák teljesítményére – írja a pv-magazine.com. Abubaker Younis, a csapat tagja szerint a klímaváltozás következtében Európában gyakoribbá válhatnak a szaharai eredetű homokviharok, míg a csapadék mennyisége egyre csökkenhet. Éppen ezért kérdés vizsgálata kiemelt jelentőségű. A tudósok amorf szilícium (a-Si), monokristályos és polikristályos paneleken végezték tesztjeiket, a napelemeken viszonylag szélsőséges porviszonyokat szimuláltak. A szakértők a modulokat különböző körülmények között, laboratóriumban, terepen és eltérő besugárzások mellett tesztelték, továbbá összehasonlították teljesítményüket a por nélküli referencia-modulokéval. A terepi vizsgálathoz a paneleket az egyetem egyik campusára helyezték ki, a besugárzás elérte a 800, 900, illetve ezer watt per négyzetméteres. Ugyanezeket a besugárzási szinteket szimulálták a laboratóriumi kísérletben.

A monoszilícium minicella felületén képződött porréteg vastagsága átlagosan 25,8, a poliszilícium kiscellán pedig 32,25 mikrométer volt. A kutatócsoport megállapította, hogy a legnagyobb csökkenés a rövidzárlati áram és a maximális teljesítménypont esetében történt 800 watt per négyzetméternél, tiszta, illetve poros poliszilícium cellánál. A helyszíni tesztben a rövidzárlati áram csökkenése 38,14, a maximális teljesítményponté 45,35 százalék volt, míg a laboratóriumban 33,38 illetve 32,02 százalék. Ami az elülső felület hőmérsékletét illeti: a kültéri esetben a poliszilícium panel 1000 watt per négyzetméter besugárzás mellett mutatta a legjelentősebb, 3,7 Celsius-fokos növekedést. A beltéri esetben a legnagyobb hőmérséklet-ugrás 1,3 fok volt, ezt 800 watt per négyzetméteren, poliszilícium modulon, valamint 900 watt per négyzetméteren, a-Si-nél rögzítették. A hátsó felület hőmérséklet-emelkedésének számításakor a legnagyobb növekedés terepen 2,3 fok volt 1000 watt per négyzetméter alatt az a-Si-nél, a laboratóriumban pedig a monokristályos panel, ugyanilyen besugárzás mellett 0,9 fokkal magasabb hőmérsékletet produkált a tiszta modulhoz képest.

Megfigyelték, hogy a kültéri beállítás jobb eredményeket hozott, mint a beltéri, mivel az utóbbi eredményei véletlenszerűek és következetlenek. Ezt a rendellenességet annak tulajdonították, hogy a porlerakódásra vonatkozó laboratóriumi kísérletek elvégzéséhez nincs szabványos módszer, amely csökkentené az ellenőrizhetetlen hibák hatását.

Ajánlott tartalom

Energiafüggetlen otthon: mennyire reális cél Magyarországon?

Egy júliusi délutánon a tetőn lévő napelemek egyszerre láthatják el a hűtőt, a mosógépet és a klímát. Ugyanebben a házban egy januári estén már a fűtés is áramot kér, miközben a nap órákkal korábban lement. Ha ráadásul napok óta borult az ég, az akkumulátorban is kevesebb energia maradhat estére. Mindhárom helyzet ugyanahhoz az otthonhoz tartozik, mégis egészen mást mutat arról, mennyire képes a ház saját energiából működni.