Nagy mértékben bővülhet 2024-ben a hazai takarmányipar

Kedvezőek a magyar takarmányipar 2024-es kilátásai: a 2022-ben és 2023-ban tapasztalt csökkenést idén visszapattanás követheti, és egy várhatóan közel 20 százalékos növekedésdel a hazai takarmánygyártás volumene idén elérheti a 4 millió tonna körüli szintet – derül ki az UBM mezőgazdasági cégcsoport közleményéből.

Az MTI-nek küldött szerdai tájékoztatójuk szerint a magyar takarmányipar alapvetően a hazai szükségleteket szolgálja ki, függetlenül attól, hogy az állattenyésztés egyes ágazatai, elsősorban a baromfiszektor kifejezetten exportorientált. Az itt gyártott összes takarmány csupán nagyjából 5 százaléka, évi 150-250 ezer tonna takarmány kerül exportra, elsősorban Romániába. Közölték: 2021-ben a Magyarországon gyártott összes takarmány mintegy 50 százalékát a baromfifélék, nagyjából harmadát a sertések, és további körülbelül 12 százalékát a kérődzők (elsősorban szarvasmarhák) számára állították elő, az egyéb takarmányok mennyisége ezeken felül hozzávetőlegesen 120 ezer tonnát tett ki. Ezek az arányok alapvetően tavaly sem változtak.

Zoltán Péter, az UBM Csoport szakértője a közleményben kiemelte: tavaly a takarmányok alapanyagárai normalizálódtak, és 2024-ben várhatóan sem lefelé, sem fölfelé nem fognak jelentősen elmozdulni a mostani szintekről. Az inputoldali költségekben, az energiaárakban sem várható az ágazatot megrázó esemény az idén. Az 1996-ban alapított UBM az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági cégcsoportja, amely Magyarország piacvezető takarmánygyártója, és egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője. Az UBM Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen 6 takarmánygyárat működtet, amelyek 2023-ban összesen 600 ezer tonna takarmányt állítottak elő. A 2023/24-es üzleti év első felében – azaz a 2023. július 1-től december 31-ig tartó időszakban – az UBM Csoport teljes árbevételének 54,3 százaléka (57,25 milliárd forint) származott exportból. A cégcsoport legjelentősebb exportpiaca Olaszország, Ausztria, Németország és Románia.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.