Nagyobb szerephez juthat a magyar mezőgazdaságban az energianád

Magyarországon jelenleg 500 hektáron termelnek energianádat, azonban 400 ezer hektár az a területnagyság, amire az integrátori hálózat és a logisztika megszervezése miatt minimálisan szükség lenne.

Ez Magyarország teljes energiaszükségletének nyolc százalékát tudná biztosítani – hangzott el szerdán Salgótarjánban a Nógrád Megyei Agrárkamara rendezvényén, amelyen a falugazdászok és az érdeklődők számára tartottak tájékoztatót az energianád-termesztésről. Kun Mihály, a Magyar Agrárkamara ügyvezető elnöke rámutatott:  a piaci igényeket és az éghajlati változásokat is figyelembe véve a hagyományos kultúrák mellé újakat is fel kell sorakoztatniuk a gazdáknak. Alkalmas növény például az energianád, amely a gyengébb talajokon is megél, és más kultúrnövényeknél kevésbé érzékeny az elemi csapásokra, amelyek az idén kiemelkedő mértékben sújtották a vetéseket. Az energianádat kórokozó és kártevő nem támadja meg, a nagyvad sem eszi.
Az energianádat az erőművek nagy mennyiségben fogadnák, mivel a növény jó hatásfokkal égethető, szén-dioxid-kibocsátása kisebb, mint a többi biomassza-féleségé. Az energianád az erőművi és a háztartási fűtőanyagként hasznosítás mellett papíralapanyagnak, almozásra és nádfonatok készítésére is alkalmas.
A BioWatt kutatási konzorcium szakemberei arról számoltak be, hogy a magyar agrárkörnyezetben is alkalmazható termesztéstechnológiát dolgoztak ki.

Percze Attila, a Szent István Egyetem kutatója ismertette, hogy az energianádnak évi 500-600 milliméter a csapadékigénye, de az időszakos vízborítást is elviseli. Az ültetvény vegyszeres növényvédelmére csak az első két évben van szükség. Három évvel a telepítés után pedig hektáronként már 15-25 tonna energianád betakarítása is lehetséges, mintegy húsz éven keresztül.
Az energianád mellett szól az is, hogy aratása december és március közé esik, így más munkák csúcsidejével nem ütközik, ráadásul a gabona-betakarítás gépei alkalmasak a begyűjtésére.   Percze Attila az MTI kérdésére elmondta: piaci árak a szervezett felvásárlás és a logisztika hiánya, valamint a kicsi, szétszórt termőterületek miatt egyelőre nem határozhatók meg.

Ajánlott tartalom

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan - jelentette be szerdán a KSH.