Egy ausztrál kutatás szerint a korallok egyfajta napellenzőként is hatnak, mivel elnyelik az ultraibolya (UV) sugárzást, csökkentve a zátony megannyi élőlényét érő ártalmakat.

Napellenzőként hatnak a korallzátonyok

Egy ausztrál kutatás szerint a korallok egyfajta napellenzőként is hatnak, mivel elnyelik az ultraibolya (UV) sugárzást, csökkentve a zátony megannyi élőlényét érő ártalmakat.

Régebbi tanulmányok már kimutatták, hogy a korallok külső meszes váza, amely a zátonyok anyaga, fluoreszkál ultraibolya fényben, tehát valószínűleg elnyeli a sugarakat. Ruth Reef, az ausztráliai Queenslandi Egyetem tengerbiológusa csapatával utánajárt ennek, és az üveganemónákhoz (Aiptasia pulchella) fordult a válaszért. Ezek az állatok a korallok rokonai, hasonló szövetekkel rendelkeznek, és szintén fotoszintetizáló algákkal élnek szimbiózisban.
A kutatók az anemónákat korallvázra, illetve fehér szalagra helyezték a laboratóriumban. A szalaggal ellentétben a meszes vázak szinte az összes káros ultraibolya sugarat elnyelték – adták hírül a biológusok a PLoS ONE című folyóiratban a Science magazin hírportálja (http://sciencenow.sciencemag.org) szerint. Sőt mi több, a korallvázra helyezett anemónákat negyedannyi UV-sugárzás, DNS-üket pedig hetedannyi károsodás érte, mint szalagon lévő társaikét.

A hatást akkor is ki lehetett mutatni, amikor a korallok vázát finom porrá őrölték, a titok tehát a kémiai összetételben rejlik, nem pedig a durva, komplex felületben.
Reef szerint az óceánokban élő számos fotoszintetikus szervezet azért kezdett el kalcium-karbonátot, mészkövet termelni, hogy védje magát az ultraibolya sugárzással szemben. Az elmeszesedés mintegy 600 millió éve kezdődhetett, amikor sokkal több volt az UV-sugárzás, mint ma. A kambriumi robbanás alatt, nagyjából 530 millió évvel ezelőtt pedig még változatosabb vázak keletkeztek. Ez a korallzátonyok építésének igényéről árulkodik, ugyanis akkoriban számos szervezet költözött sekélyebb, oxigéndús vizekbe, ahol fokozott volt a sugárzás.

Ajánlott tartalom

Súlyos környezeti pusztítást okozhatnak a tengeri hajózásra alkalmatlan orosz tartályhajók

Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren - figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.