Nem akar több vízierőművet a Drávára a Somogy Megyei Közgyűlés

A döntés szerint a testület Magyarország alaptörvényével összhangban kiemelt feladatának tekinti a természet megőrzését, fenntartható hasznosítását, ezért tájékoztatást kér az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottságtól a Drávával kapcsolatos vízügyi fejlesztési tervekről. Az előterjesztés szerint a téma a Dráva természetközeli állapotának megőrzéséért tevékenykedő Dráva Szövetség kezdeményezésére került napirendre.
A civil szervezet úgy látja, a Dráva-mente jelentősége az egyedülállóan megmaradt természeti értékekben rejlik, a folyó és környéke változatos élőhelyeket biztosít a növény- és állatvilágnak, fokozatosan a hazai és a nemzetközi turizmus célterületévé válik. Jelentőségét növeli, hogy a terület a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Natura 2000 ökológiai hálózat része, 2011-ben itt alakult meg a Mura-Duna-Dráva Bioszféra Rezervátum. Az előterjesztés szerint Őrtilostól felfelé a Murán és a Dráván már több mint húsz vízi létesítmény épült. Az erőművek befolyásolják az áramlási viszonyokat, a hordalékképződést, gátjaik felfogják a hordalékot, szélsőséges esetekben vízszintingadozást, medermélyülést okozhatnak. A létesítmények veszélyeztetik a természeti értékek fennmaradását, további erőművek építése pedig már visszafordíthatatlan károkat okozhat az ökológiai rendszerben.

Az ülésén felmerült, hogy a döntést egy nemzetközi szakértői bizottság véleményétől tegyék függővé, valamint az is, hogy vízierőművek létesítésének lehetőségét Magyarországnak nem szabad elvetnie, ezt azonban a képviselők többsége nem támogatta. Biró Norbert (Fidesz-KDNP) elnök azzal érvelt, hogy a paksi atomerőmű-beruházással Magyarország áramellátása hosszabb távon biztosított lesz, az országnak nem kell drávai vízierőművekben gondolkodnia, a természetvédelem elsőbbséget élvez. A Baranya Megyei Közgyűlés tavaly novemberben a somogyival lényegében egyező határozatot fogadott el a Dráva védelméért.