Olcsóbb lenne, ha Európa teljesen megújuló energiákra építene

2050-re nullára csökkenhetne a káros anyag kibocsátást.

Egy új tanulmány alapján a jelenlegi energiarendszernél sokkal olcsóbb lenne, ha a kontinens száz százalékban megújuló energiákból fedezné a szükségleteit. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) éves konferenciájához kapcsolódóan nyilvánosságra hozott jelentés készítői azt vizsgálták, hogy mennyire valósítható meg a 100 százalékos átállás a megújuló energiaforrásokra. A dokumentum első és legfontosabb megállapítása az, hogy a 100 százalékos megújuló energiákon alapuló rendszer gazdasági szempontból teljesen versenyképes lenne a mai, hagyományos fosszilis-nukleáris energián alapuló rendszerrel, továbbá az átállással 2050-ra nullára lehetne csökkenteni a káros anyagok kibocsátását. Ugyanakkor, ha figyelembe veszik például a prognosztizált növekedéseket és a közvetett gazdasági előnyöket, akkor az átállás pénzügyi előnyei még markánsabbak lehetnek.

A jelentést az LUT finn egyetem és az Energy Watch Group közösen készítette el. Az anyag létrehozását 4,5 éves kutatómunka és adatelemzés előzte meg. A projektben 14 tudós vett részt. Hans-Josef Fell korábbi német parlamenti képviselő, az Energy Watch Group elnöke kijelentette, hogy a dokumentum megerősítette azt, hogy a megújuló energiákra való teljes átállás minden szektorban lehetséges és ráadásul az új rendszer nem lenne drágább, mint a jelenlegi. Kiderült továbbá, hogy Európa igenis át tud állni egy zéró káros anyag kibocsátású energiarendszerre. A teljesen megújuló energiákon alapuló rendszer 62 százalékban napenergiából, 32 százaléka szélenergiából, 4 százaléka vízenergiából, 2 százaléka bioenergiából és kevesebb, mint 1 százaléka geotermikus energiából tevődne össze. A szél- és a napenergia 2050-ig a teljes áramellátás 94 százalékát teheti majd ki. A megújuló energiák körülbelül 85 százaléka helyi és regionális forrásokból származhat. Egy teljesen megújuló energiaforrásokon alapuló rendszer 3-3,5 millió embert foglalkoztathat majd. 2050-ig teljesen leállhatnak például az európai szénbányák, amelyek miatt 800 000 munkahely szűnhet meg. Viszont több mint 1,5 millió új munkahely jöhet létre a megújuló energia szektorban.

Dr. Christian Breyer, az LUT egyetem professzora azt hangsúlyozta, hogy a tanulmány eredményei megmutatták, hogy a Párizsi Klímaegyezmény aktuális céljai gyorsabban is elérhetők. A megújuló energiákra való teljes átállás nagyon is reális dolog és már a ma elérhető technológiákkal is megvalósítható. De ehhez fontos lenne, hogy a kormányok támogassák a magánberuházásokat, szükség lenne adókedvezményekre és előnyben kellene részesíteni a támogatások esetében a megújuló energiás projekteket. Erős politikai keretfeltételek esetén már 2050 előtt is megvalósítható lenne a teljes átállás.

Ajánlott tartalom

A napelemek megtermelik a Kstar energiatárolója egyszerűen eltárolja az energiát

A KSTAR az új energiaforrások és a teljesítményelektronika egyik vezető márkája. Ide tartoznak az adatközpontok számára kritikus infrastruktúrák elemei (UPS, akkumulátorok és precíziós klímaberendezések), a moduláris adatközpont-megoldások, valamint átfogó fotovillamos és energiatárolási megoldások.