Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A zöldtárca szerint kedvezően változott Magyarország környezeti állapota az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta, a környezetvédő civil szervezetek szintén elismerik a brüsszeli célkitűzések és támogatások jelentőségét, ugyanakkor bírálják az uniós ösztönzés ellenére továbbra sem eléggé elkötelezett magyar politikai szférát.
A környezetvédelem elmúlt öt évben elért legelismertebb sikere a génmódosított termékektől való mentesség megőrzése, amit a kormányzati és a nem állami szereplők egyaránt fontosnak tartanak. Ezzel kapcsolatban Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország megbízott igazgatója ugyanakkor jelezte: a világból továbbra is folyamatos támadás érkezik erről a területről, az Európai Bizottság előtt jelenleg több mint 20 olyan génmódosított növény vár engedélyezésre, amelyről a testület még nem hozott döntést. A Brüsszel által kiemelt jelentőséggel kezelt – kibocsátás csökkentési, energiahatékonysági, illetve zöldenergetikai – célkitűzések magyarországi végrehajtásáról már erősen megoszlanak a vélemények. Szegfalvi Zsolt szerint például az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése mögött nem áll nagy teljesítmény, csupán a nehézipar fokozatos megszűnése.
A szaktárca környezetpolitikai osztályának összefoglalója szerint Magyarország környezeti állapota – a korábbi évek tendenciájához hasonlóan – kedvezően változott az elmúlt öt évben, ami elsősorban a tervezési és szabályozórendszer fejlesztésének, illetve a környezetvédelmi-infrastrukturális beruházásoknak, valamint egyes gazdasági szektorok környezeti teljesítmény-javulásának köszönhető.Az elmúlt évek környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek keretét a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program jelentette, amelyben olyan fontos társadalmi, gazdasági célok elérése is szerepel, mint többek között a környezeti és az életminőség javítása a társadalmi kohézió erősítésével, valamint a hátrányos helyzetű térségek természeti értékeinek, erőforrásainak védelme – olvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tájékoztatójában. Hangsúlyozzák: a csatlakozásra a magyar jogszabályok megfelelővé váltak a brüsszeli követelményeknek, a tárgyalások eredményeként elfogadott átmeneti mentesség a négy legnagyobb beruházási igénnyel járó témát érintette, amelyek közül egyedül a – 2015-ös határidővel rendelkező – települési szennyvízelvezetés és -tisztítás nem valósult meg még teljesen.
Az Európai Unió tagállamává válva Magyarország feladata lett a közösségi szakpolitika alakításában való részvétel, s ennek során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, illetve a magyarországi környezetvédelmi érdekek képviselete is – húzzák alá a minisztérium közleményében.A KvVM egyebek között a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia kialakítását, az Energia Hatékonysági és Takarékossági Program eredményeként megvalósuló energia-megtakarítást, az EU-források társfinanszírozásával jelentősen növekvő csatornázottságot és javuló szennyvíztisztítási arányt, továbbá a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számának emelkedését, illetve a Nemzeti Erdőprogramban telepített 60 ezer hektár új erdőt tartja az elmúlt időszak legfontosabb eredményeinek.
Varga Katalin, az Energia Klub megújuló energia projektvezetője hangsúlyozta: az elmúlt öt évben fejlődött a magyarországi megújuló energiaforrások iparága, 2005-2006-ban nagyobb ugrás volt tapasztalható, amelynek egyik motivációját az európai uniós irányelvek, és a bennük lefektetett célszámok jelentették.A zöldenergia alkalmazásának jelentős térnyerését ugyanakkor több dolog is hátráltatja – húzta alá a szakember. Kifejtette: a politikai elkötelezettség hiányát mutatja, hogy a kedvező természeti adottságok ellenére 2010-ig Magyarország vállalata a tagállamok közül legalacsonyabb célkitűzést a megújuló alapú villamosenergia-termelésre.A szakember rámutatott: az elmúlt években energetika témában készült stratégiai dokumentumok vagy hanyagolják a megújuló energiaforrásokat, vagy nem készülnek hozzájuk megfelelő akciótervek.
A rendelkezésre álló hazai támogatási összegek alacsonyak, a feltételek pedig folyamatosan változnak – emelte ki Varga Katalin. Hozzátette: az uniós források lehívása is sok problémával jár, a KEOP pályázatok bonyolultsága és alacsony támogatási aránya miatt pedig a 2007-2008-as keretnek csak 20 százalékát sikerült lehívni, ami mindössze 26 nyertes pályázatot jelent. Varga Katalin szerint a megújuló energiatermelést szabályozó átláthatatlan, gyorsan változó, egymásnak sokszor ellentmondó jogszabályok elriasztják a befektetőket. Hiányoznak a hosszú távú garanciák, és bonyolultak az engedélyezési folyamatok is – fűzte hozzá. Az Energia Klub képviselője ezért elengedhetetlennek tartja a megújuló energiaforrásokat érintő jogszabályi környezet rendbetételét, és a zöldenergiát egyszerűen és átláthatóan szabályozó kerettörvény elfogadását, amely kiszámíthatóságával lehetőséget teremt az ország jó természeti adottságainak felhasználására.