Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az államtitkár a Villamosenergia-hálózat fejlesztési konferencián kiemelte: a villamosenergia-hálózatok jövője fontos téma az energiabiztonság biztosítása és az energetikai átállás megvalósítása szempontjából. A magyar elnökség hangsúlyt fektet az energiaszuverenitás és energiabiztonság erősítésére, az energiafogyasztók számára megfizethető és az európai vállalkozások számára versenyképes energiaárak biztosítására, az energiapiacok ellenálló-képességének és rugalmasságának erősítésére – mondta. Az államtitkár szerint ahhoz, hogy 2050-re elérjük a szén-dioxid-semlegességet, és 2030-ra 55 százalékkal csökkentsük a kibocsátást, nyilvánvaló a szén-dioxid-mentesítés és a villamosítás szükségessége. Elmondta, hogy az EU villamosenergia-fogyasztása 2023 és 2030 között várhatóan körülbelül 60 százalékkal fog nőni. Steiner Attila jelentős előrelépésnek nevezte, hogy 2023-ban az EU áramtermelésének közel kétharmada tiszta és megújuló energiaforrásokból származott, és ez az arány az idén tovább nőtt, közel háromnegyedre. Hozzátette: mivel a villamosítás soha nem látott mértékben gyorsul, elengedhetetlen, hogy az infrastruktúra ezzel párhuzamosan fejlődjön, és fenntartsa az átmenet lendületét. Az EU energiahálózatának átalakítása és a kapcsolódó szabályozási keret létfontosságú a fenntartható, biztonságos és ellenálló energiarendszer megvalósítása felé – mondta. Az egyik legnagyobb közös eredménynek nevezte, hogy az EU rendelkezik a világ egyik leginkább összekapcsolt és integrált villamosenergia-hálózatával.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány jelentős kihívásra, így például arra, hogy a zöld átállást elősegítő időjárásfüggő energiatermelés ütemezési/előrejelzési feladatot jelent. E kapacitásoknak a rendszerbe való bevezetése a villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztését és – a fogyasztási és termelési görbe eltérésére tekintettel – a kiegyenlítő kapacitások rendelkezésre állásának növelését is szükségessé teszi.
Hozzátette: az elégtelen hálózatfejlesztés kockázatot jelent a villamosenergia-ellátás biztonságára, korlátozza a tiszta átállás ütemét és növeli a költségeket. Úgy vélte, a hálózati projektek hosszú átfutási ideje késleltetheti a szükséges frissítéseket, és a hálózati csatlakozás sok helyen szűk keresztmetszetet jelenthet a megújuló energiaforrások kiépítésében. Az elektromos hálózatok kiépítéséhez biztonságos ellátási láncokra és szakképzett munkaerőre is szükség van – jegyezte meg az államtitkár.
Iparági becslések szerint meg kell duplázni a beruházásokat – többek között az intelligens mérőórák és a digitalizáció terén -, hogy lépést lehessen tartani a villamosenergia-fogyasztás duplázódásával, ami mostantól 2050-ig évi 67 milliárd eurós beruházási igényt jelent – ismertette Steiner Attila, hozzátéve, hogy a határokon átnyúló infrastruktúrához a fejlesztéseket és a beruházásokat a határokon belül is végre kell hajtani, mind az átviteli, mind az elosztási szinten. Mechthild Wörsdörfer, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese online megtartott beszédében üdvözölte, hogy a magyar elnökség hangsúlyt fektet a témára, a modern villamosenergia-hálózatok kiépítésére. Hangsúlyozta: hálózatfejlesztések nélkül nem lehet megvalósítani a szén-dioxid-semlegességet 2050-re.
Kiemelte: számos európai dokumentum, köztük az európai versenyképesség jövőjét mélységében tárgyaló Draghi-jelentés mutat rá arra, hogy az olcsó, megbízható, helyben termelt és zöld energia nélkül az európai versenyképesség nem képes dinamikus maradni.
