Szakértők szerint nem csak a környezetszennyezés okozza a méhpusztulást

A növényvédő szerekkel kapcsolatos kiterjedt vizsgálatok ellenére lényegében továbbra sem ismert a méhkolóniák pusztulásának oka, de a jelenség megértéséhez feltehetően több tényezőt is figyelmet kell venni – közölték szakértők egy párizsi ENSZ-konferencián.

Franciaországban felfedezni véltek egy betegséget, amikor a Gaucho és más növényvédő szerek megjelentek a piacon, de tíz évvel később még mindig a méhkolóniák pusztulásának ugyanazzal a problémájával állunk szemben” – mondta hétfőn Philippe Lecompte, a Biodiverzitás a Méhekért nevű, méhészeket, gazdálkodókat és szakmai szervezetek tömörítő hálózat elnöke. Az élelmiszernövények termésének harminc százaléka függ a beporzástól, amelyet 80 százalékban a méhek végeznek el. Ez a megállapítás tragikus az amerikai kereskedelmi méhészek számára, ahol a kolóniák közel 33 százaléka pusztult el – mondta el Dennis Van Engelsdorp, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, az amerikai méhkolónia-pusztulás szindrómáját tanulmányozó csoportok koordinátora.

 

“Hatvannégy különböző változót azonosítottunk, a növényvédő szerektől a génmódosításig és a vegyi hatóanyagokig, de nem találtuk meg a jelenség okát” – hangoztatta a kutató. A pennsylvaniai kutatók megjegyezték, hogy a virágporban lévő gombaölő szer magas szintje is károsan befolyásolja a méztermelést. Találtak egy újabb betegséget is, amely főként a kaptárokban élő méhkirálynőket tizedeli meg. Az amerikai kutató szerint a probléma összetett: a különböző tényezők kölcsönhatása súlyosbítja a jelenséget”. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) márciusban tucatnyi olyan tényezőt sorolt fel, amely megmagyarázhatja a méhpusztulást, főként az iparilag fejlett északi országokban: a növényvédő szerek, légszennyezés, a virágos növények és a méhészek számának csökkenése, valamint egy halált okozó kártevő, amely kizárólag a méheket pusztítja el az északi féltekén. Az egyre szaporodó városi kaptárokban termelt úgynevezett beton mézzel kapcsolatban Lecompte tréfálkozva kijelentette: “rovarölő szerek ugyan nincsenek a fákon, de helyette jóval több a légszennyezés, közöttük a mérgező nehézfémek (…), ráadásul a méhészek el is kényeztetik a városi méheket.”

Ajánlott tartalom

A növényi vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képesség új mechanizmusát tárták fel a HUN-REN ATK kutatói

A növényi vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képesség új mechanizmusát tárták fel egy nemzetközi együttműködés keretében a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói, akik azt vizsgálták, hogy a 'Columbia' dohány fajhibrid hogyan képes hatásosan ellenállni a vírusfertőzéseknek - tájékoztatta az MTI-t a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn.