Tudtad? Egy Google keresés 0,01 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával egyenlő

Nem a felhőben zajlik a netes életünk és üzletvitelünk, hanem a Földön: az adathasználat és adatforgalom igenis szennyező, mint bármely más termelő tevékenység. Hiába raktuk el a fejünkben, hogy a netes szolgáltatások a „felhőben” léteznek, azoknak nagyon is van földi (öko)lábnyomuk. Szerverközpontok milliói(!) bonyolítják a világháló adatforgalmát, ami az óceánok fenekén húzódó kábeleken halad a kontinensek között, és akkor még szó sem esett a routerekről, kapcsolókról. Az egész rendszer rengeteg energiát fogyaszt.

A szerverközpontokban nemcsak az adattároló gépek működtetésére használják az áramot, hanem a helyiségek hűtésére, különben a szerverek felforrósodnának. Ma már azzal próbálják csökkenteni az energiaigényt, hogy kifejezetten hideg országokba, az északi sark közelébe telepítik ezeket a létesítményeket, hogy minél kevesebb energiát kelljen hűtésre használni.

És mint tudjuk, az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátással jár, kevesebbel, ha megújuló energiát használnak (ám a szolárpanelek vagy szélkerekek gyártása is bizonyos ökolábnyommal jár), többe, ha széntüzelésű vagy földgázüzemű erőműből érkezik a villamos energia. A köztudatban mégis teljesen elmosódott – vagy inkább elfelejtődött – annak ténye, hogy a netet nagyon is fizikai infrastruktúrák működtetik, melyek negatív externáliákat, környezeti károkat okoznak. Az internet alighanem az emberiség által épített legnagyobb – vagy legalábbis leginkább kiterjedt – fizikai infrastruktúra, ami folyamatosan fejlődik, ezért netes felhasználói megmozdulásaink karbonvonzatának kalkulálása nem egyszerű.

Íme néhány beszédes adat:

Egy 2015-ben megjelent tanulmány szerint az internet használata annyi üvegházgáz-kibocsátást eredményez, amennyit a globális légi közlekedés ad ki. Naponta 3,5 milliárd keresést bonyolít le a google.com, mely így az internet karbonlábnyomának 40 százalékáért felel. A Google másodpercenként 47 000 keresési igényt elégít ki, ami 500 kilogramm szén-dioxid kibocsátását vonja maga után. Igen, másodpercenként. Ez percenként 30 000 kilogramm CO2.

Egy keresés tehát 0,01 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával egyenlő. Mivel egy kilogramm 1000 grammból áll, 0,1 kiló 100 grammot, 0,01 pedig 10 grammot jelent. A Quartz eljuttatta ezeket az adatokat a Google-hoz, kommentet várva, és a cég nem vitatta a számokat. A Google 2009-ben maga is kiadott egy becslést, mely szerint egy keresés 0,1 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Itt található egy olyan számláló, ami mutatja, hogy a Google hány kilogramm szén-dioxidot bocsátott ki azokban a másodpercekben, amióta kinyitottad ezt az oldalt.

A Google egyik szóvivője a Quartz-nak elárulta, hogy a Google egy-egy felhasználója annyi üvegházgáz-kibocsátást okoz, amennyit egy kocsi pöfékel ki 1,6 kilométeren. A Quartz úgy számolta, hogy ez 360,7 grammot jelenthet.
Nincs egyértelműen meghatározva, hogyan kell kiszámítani egy Google-keresés karbonlábnyomát. A legmagasabb számoknál azt is belekalkulálják, hogy a saját komputerünket is be kell kapcsolnunk, illetve bekapcsolva tartanunk, ami szintén áramfogyasztást igényel. Az angliai Carbonfootprint 1–10 gramm közé teszi egy-egy keresés üvegházgáz-vonzatát. A Google egyébként nagyon igyekszik csökkenteni ökolábnyomát, egyre energiatakarékosabb szerverközpontokat épít. Ráadásul 2007 óta karbonsemleges cégnek számít, vagyis légszennyezését ellentételezi úgy, hogy karbonelnyelő kapacitásokat létesítő projektekbe fektet.

Minden egyes Google-on töltött másodperc légszennyezésének ellensúlyozására 23 fa karbonelnyelő kapacitása szükséges. A Facebook is nagy légszennyező: saját adatai szerint 2016-ban 718 000 tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ami egyenlő 77 500 amerikai háztartás áramfogyasztásának emissziójával. A teljes cikk itt olvasható.