Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Ez abszolút érthető is, hisz egy gyorsan megtérülő befektetésről van szó, ami bizonyos esetekben nem csak hogy megszabadítja a háztartásokat a villanyszámlafizetési kötelezettségektől, hanem esetenként még jövedelmet is termel. Nem mellesleg a napelemes rendszerekkel csökkenthetjük a legnagyobb mértékben ökológiai lábnyomunk. Nézzük is a statisztikai adatokat, mekkora mértékű volt a növekedés az elmúlt években!
5 ÉV JELENTŐS KAPACITÁSNÖVEKEDÉSSEL
Korábban senki sem számított arra, hogy a napelemes rendszerek iránti érdeklődés és befektetési kedv olyan méreteket ölt majd, hogy évről évre megtöbbszöröződik a beépített kapacitások mérete. Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke nemrég egy közleményben arról számolt be, hogy a naperőművek beépített kapacitása az elmúlt 5 évben a tízszeresére növekedett Magyarországon. Sőt úgy tűnik, hogy ez a tendencia a jövőben is érvényes marad. Ez pedig rendkívül kedvező az ország számára, hisz a Nemzeti Energiastratégia egyik kiemelt céljaként fogalmazta meg, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90%-a karbonsemleges legyen, 2050-re pedig ez az érték elérje már a 100%-ot is az uniós célkitűzésekkel összhangban.
A klímavédelmi akcióterv célkitűzései között szerepel még az is, hogy a következő 10 évben a naperőművek beépített kapacitása több mint a háromszorosára növekedjenek, illetve 2035-re már 200 000 háztartásban működjön tetőre szerelt napelemes rendszer. Magyarország az utóbbi években sem tétlenkedett, igazán figyelemreméltó eredményeket mutatott fel. A napelemes háztartási méretű kiserőművek (HMKE) telepített kapacitása 2015-ben még csak 128 MW volt, ami 2020 szeptemberében már elérte a 640 MW-ot, sőt az év végi nagy hajrában ez az érték vélhetően már 700 MW körül mozog. A tavalyi év őszén az MEKH 79 681 db HMKE-t tartott nyilván, amelyből 65 140-et természetes személyek telepítettek.
A növekedési tendenciája még dinamikusabb volt az 50kW-ot meghaladó rendszerek esetében. Ezeknek az erőműveknek, napelemparkoknak a beépített kapacitása az elmúlt 5 év leforgása alatt az ötvenszeresére nőtt! Míg 2015-ben 25 MW-nyi erőmű működött, addig 2020-ra a beépített kapacitások mértéke elérte az 1208 MW-ot. A két méretkategória együttesen 2015-ről 2020. szeptember végére több mint tízszeresére, 153 MW-ról 1848 MW-ra emelkedett. A támogatási rendszereknek, de főként a METÁR-tendereknek köszönhetően tovább bővülhet a megújuló villamosenergia-termelés kapacitása, és így évente újabb 343 GWh energiát állíthatnak elő Magyarországon.
A ösztönző legutóbbi támogatott beruházásainak segítségével a környezetbarát naperőmű-kapacitás, és Ez évente 160 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni – mutatott rá a MEKH elnöke.
Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Energiastratégia adatai szerint a kormány az energiahatékonyság, mint legfőbb célterület mellett az ipari energiahatékonyságot és az elektromos közlekedés térnyerését is kiemelten támogatta. Az operatív programok forráskeretéből a 2014-2020-as időszakban energiahatékonysági beruházásokra és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére több mint 600 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és mintegy 175 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitel állt rendelkezésre.
A MEKH elnöke felidézte azt is, hogy 2012-2016 között a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében csaknem 215 milliárd forint működési támogatást kaptak a zöldenergia-termelők. A KÁT-rendszert a METÁR-rendszer váltotta 2017. január 1-jétől, a Nemzeti Energiastratégiában foglaltak szerint 2026-ig a kiosztható maximális éves új támogatás 45 milliárd forint – jelezte. Horváth Péter János kitért arra is, hogy a megújulók lendületes térnyerése a szabályozói oldalt is kihívások elé állítja, mert a naperőművek termelését biztonságosan kell integrálni a meglévő hálózatba. Hozzátette, hogy az ellátásbiztonság érdekében továbbra sem nélkülözhetők a hagyományos technológiák, és ügyelni kell a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának kiépítésére és fenntartására.
A MEKH támogatja a zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia fűtési célra történő hasznosításának növelését, továbbá a környezetbarát közlekedés előmozdítását. A Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzéseinek megvalósításához a fogyasztóknak is törekedniük kell a hatékony energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra, mert a legtisztább energia a fel nem használt energia – áll a közleményben.
