Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A tervezett mátraterenyei szénerőmű-beruházás lefújását követeli a WWF és a Greenpeace, mivel véleményük szerint az erőmű működése jelentős egészségügyi, gazdasági-társadalmi és környezeti károkat okozna.
A zöldek Farkas Tamásnak, az Első Nógrádi Erőmű (ENE) Zrt. vezérigazgatójának írt hétfői nyílt levelükben kifejtik: egészségügyi szempontból aggályos, hogy a tervezett erőmű évi 1.513 tonna kén-dioxidot, 306 tonnányi nitrogén-oxidokat és 387 tonna szén-monoxidot, ezen kívül pedig jelentős mennyiségű fluoridokat, kloridokat, PM10 port és nehézfémeket bocsátana ki. A két szervezet emlékeztet arra, hogy Nógrád megye már ma is az egyik legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező terület az idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, a primer hörgőrák és a tüdőrák előfordulását tekintve.
A természetvédők szerint gazdasági-társadalmi szempontból is káros a beruházás, hiszen az erőmű és a hozzá kapcsolódó bányászati-szállítási tevékenységek alapjaiban veszélyeztetik az idegenforgalmi és más, a környék adottságainak megfelelő fejlesztések megvalósulását. Ennek következtében – érvelnek – az erőmű több létező, vagy tervezett munkahelyet veszélyeztet a turizmusban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban, mint amennyit teremtene. Hangsúlyozzák: az erőmű, a bányák és a becslések szerint óránként 8-10 nehézgépjármű okozta légszennyezés, zaj, por a Mátra egészét érintené.
Környezeti szempontból kiemelendő az is, hogy az erőmű hatásterületén országos jelentőségű (Mátrai és Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzetek) és helyi védettségű természetvédelmi értékek találhatók – emlékeztetnek a zöldek. Emlékeztetnek rá, hogy az erőműben évi, több mint 300 ezer tonna fémeket és más szennyező anyagokat is tartalmazó hamu keletkezne, amit szintén a környéken helyeznének el. Ezenkívül az erőmű a már korábban említett kibocsátások mellett évi, mintegy 400 ezer tonna szén-dioxiddal járulna hozzá a klímaváltozáshoz, ami 200 ezer személygépkocsi kibocsátásának felel meg.
A WWF Magyarország és a Greenpeace Magyarország ezért arra kéri a társaságot, hogy fogadja el a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009 decemberében hozott első fokú határozatát, amely szerint nem adható engedély az erőmű létesítésére, s álljon el a beruházástól attól függetlenül, hogyan dönt a másodfokú hatóság.
Az ENE Zrt. fellebbezett az elsőfokú döntés ellen, mivel álláspontjuk szerint az eljárási és formai okok miatt volt elutasító.
Korábban a környék 26 polgármestere is aggályosnak nevezte az erőműprojektet, míg Horváth László, a Fidesz pétervásárai választókerületének elnöke december 10-én jelentette be, hogy a Fidesz tiltakozik az erőmű-építés ellen. Tavaly őszi mátrai látogatásán Sólyom László köztársasági elnök is aggodalmát fejezte ki a mátraterenyei erőművel kapcsolatban.
A korábbi tájékoztatás szerint az ENE mintegy 30-40 milliárd forint ráfordítással 49,9 megawatt kapacitású erőművet építene Mátraterenye külterületén. Az erőmű 80 százalékban külszíni fejtésű barnaszénnel, 20 százalékban biomasszával üzemelne. A tervek szerint maga az erőmű 50 embernek, a bányászat és a szállítás pedig további 150 embernek adna munkát. A 2013-ra felépülő erőmű működését 40 évre tervezik.
