A Fülöp-szigeteki klímavédelmi biztos megindító beszéde a klímakonferencián – változást követel

A klímakonferencia nyitó napján egyperces néma csenddel emlékeztek a Fülöp-szigeteki tájfun áldozataira Varsóban. A rendezvényen részt vett a délkelet-ázsiai klíma biztos is, akit személyesen is érintett az elmúlt napok eseményei, hisz a szülőfaluját is elpusztította a tájfun.

Yeb Sano a megnyitó plenáris ülésen megindító beszédet tartott a konferencián részt vevő országok felé, írja a greenprofit.hu. „Most a saját küldöttségemhez szólok, de mindazoknak is címzem szavaimat, akik életüket vesztették, vagy árvák lettek a vihar miatt. Azoknak is üzenek, akik a túlélők után kutatnak, és versenyt futnak az idővel” – mondta elcsukló hangon a Yeb Sano. Megköszönte, hogy a világ most melléjük állt ebben a nehéz időben és a világ minden sarkából érkezik segítség. Nem csak a kormányoknak köszönte meg a segítséget, hanem a Föld civil társadalmának is, akik összefogtak, versenyt futva az idővel akár személyesen is részt vesznek a mentési munkálatokban. Mélyen megindítva érzi magát ezen az emberi szolidaritáson, látva, hogy az emberiség össze tud fogni.

Emlékeztetett a 11 hónappal ezelőtti dohai klímakonferenciára, amikor is az egyik főtéma a szupertájfunok, szélviharok voltak. Most pedig hazáját az emberi történelem talán legpusztítóbb tájfunja semmisítette meg. „Még ezekben az órákban sem ismerjük a pusztítás mértékét, az információk gyötrelmesen lassan csordogálnak, mert megsemmisültek az elektromos hálózatok, a kommunikációs csatornák”. Ami biztos, hogy példátlan pusztítást hagyott maga mögött a tájfun, a Fülöp-szigeteknek legalább a kétharmadát elpusztította

A sziget egy hatalmas egybefüggő, kietlen sárhalmazzá változott, mindenhol törmelékek és holttestek

Ha bárki továbbra is tagadja a valóságot, az éghajlatváltozást, szálljon le az elefántcsonttoronyból és a távoli  kényelmes karosszékből és nézze meg milyen hatással van az emelkedő tengerszint a Csendes-óceáni, Karib-tengeri és az Indiai-óceán szigetvilágára vagy nézzen szét az Andokban, vagy a Himaláján. Nézze meg az Északi-sark gyorsütemben eltűnő jégsapkáit, vagy a nagy deltavidékek Mekong, Gangesz, az Amazon, és a Nílus környékét. „De ha még ez sem elég, érdemes most felkeresni a Fülöp-szigeteket.”

A Haiyan tájfun maga a kijózanító valóság a nemzetközi közösségnek. „Most már nem engedhetjük meg magunknak, hogy késlekedjünk az éghajlat politika valódi bevezetésével. Itt Varsóban össze kell szedni a politikai akaratot az éghajlatváltozás kezelésére.”

„Dohában, megkérdeztük: Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor? Ha nem itt, akkor hol? Akkor süket fülekre talált, most újra megkérdezzük: Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor? Ha nem itt, akkor hol?”

„Amin most hazám keresztülmegy, az eredménye a szélsőséges éghajlati eseményeknek, őrület. Az éghajlati válság is egy őrület. Meg tudjuk állítani ezt az őrületet itt Varsóban.”

„ A Cop 19-n kell történnie változásnak, mert hazám nem tudja elfogadni, hogy szükség lesz COP30-ra vagy a COP40-re hogy megoldja az éghajlatváltozást.”

Yeb Sano szerint a fejlett országok kibocsátás-csökkentési céljai veszélyesen alacsonyak, emelni kell azonnal a szintet, mert ez már nem elég, hogy elhárítsa a klímaválságot. Követeli a globális szolidaritást az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mindenki törekedjen a fenntartható emberi fejlődésre.

„Nem hallgatok, tehetetlenül bámulva a nemzetközi éghajlati patthelyzetet. Itt az ideje, hogy lépéseket tegyenek.”

„A küldöttségekhez szólok azok nevében, akik magukért már nem tudnak beszélni, mert elvesztek a viharban. Azok nevében is szólok, akik versenyt futnak most az idővel, hogy megmentsék a túlélőket.”

„Nemzetünk nem hajlandó elfogadni, hogy a Haiya féle tájfunok az életünk velejárója legyen, meneküljünk a vihar elől, szenvedés, pusztítás és nyomort hagyva maga után.”

A tudomány azt mondja, hogy a felmelegedés indukálja az egyre erősebb viharokat, az emberi faj már alapvetően megváltoztatta a klímát. Ezek a klímakatasztrófák egyenlőtlenséget váltanak ki, a Földet uraló gazdasági növekvések a szegényebb régiót sújtják, mely mélyebb szegénységbe taszítják őket. Ennek a növekvő gazdaságnak kell, amely megváltoztatta az éghajlati rendszert, változtatni a fogyasztói szokásán.

Yeb Sano beszéde végén szülőfalujáról beszélt, amit a tájfun elpusztított. Elmondta nincs hírei a rokonairól, csak a bátyával tudott beszélni. Két napja pusztakézzel szedik össze a halottakat, éhesek, fáradtak.

Beszéde végén felszólította a konferencia résztvevőit, hogy most már ígéretek helyet, bizonyítsanak. Nem holnap kell bizonyítani, ahogy eddig történt, hanem ma, mert akkor csak komédia az egész.

A Fülöp-szigeteki biztos beszéde közben és utána elsírta magát, felszólalását hatalmas taps kísérte. Beszéde után bejelentette, hogy addig éhségsztrájkot folytat, amíg nem tesznek konkrét lépéseket a klímaváltozás ügyében.

„Mindig nehéz egy-egy szélsőséges időjárást a klímaváltozáshoz kötni, de a tudomány azt jelzi, hogy emiatt vannak egyre pusztítóbb tájfunok. Ha nem is lehet teljes mértékben a kettőt összekötni, de az országom a jövőben nem fogadja el azt, hogy egy szupertájfun ilyen hatást váltson ki” – mondta a konferencia után a klímavédelmi biztos.

Yeb Sano felszólalása és nyilatkozata (angol).

Ajánlott tartalom

A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében

A mocsári teknősök (Emys orbicularis) élőhelyének megóvása érdekében fejlesztési projekt indult az Interreg program részeként a magyar-szlovák határ térségében - közölte a Fertő-Hanság Nemzeti Park az MTI-vel.